Mezítlábas gondolatok

Sierra Leone kevesek számára ismerős ország. A nyugat-afrikai köztársaság fővárosa Freetown, ahol mindössze 800 ezren élik mindennapjaikat. A tengerparti terület mára már az Afrikai Unió tagja, hiszen 1961-ben függetlenedett az Egyesült Királyságtól. Az összlakosság eléri a 7,6 millió főt, pedig kiterjedése még Magyarországnál is kisebb.

Az Atlanti-óceán mellett fekvő köztársaság partján 30-40 km széles parti síkság található, amely északkelet felé haladva magasabb dombsággá emelkedik. Legmagasabb pontja a Loma Mansa, amely 1948 méter magas. Szomszédos országok Libéria és Guienea, így elmondható, hogy ez is egy a szegényebb népek közül. 

A területen folyamatos meleg uralkodik, hiszen két évszakkal rendelkezik. Az esős időszak májusól novemberig tart, míg a szárazabb decembertől májusig. A szárazabb időkben éjszakánként 16 fokig is süllyedhet a hőmérséklet, ám ennek ellenére a napi maximum 26 és 36 fok között változik az év egészében. A trópusi éghajlat annak köszönhető, hogy eredetileg esőerdő volt a területen, de a mezőgazdaság miatt a növényzet nagy részét kiírtották. Manapság viszont a bányászat és a fakitermelés fenyegeti az erdőket. Még így is megmaradt két nemzeti park, bár 2003-ban még közel 55 védett területe volt az országnak, amely a kiterjedés 4,5%-át jelentette.

Az ország hivatalos pénzneme a leone, a legfőbb népcsoport pedig a szudániak. Bár a hivatalos nyelv az angol, mégis inkább sajátos népi nyelvet használnak a mindennapokban. A vallásban sincs meglepő adat, hiszen a népesség 70-80%-a muzulmán, míg a keresztények aránya mindössze 10-20%.

A saját pénznem, a rohamosan növekvő lakosság és a polgárháború miatt a világ egyik legszegényebb és legeladósodottabb országa. A lakosság 70%-a a szegénységi küszöb alatt élt még a 2000-es években. Ez főként az 1991 és 2001 között zajló polgáháború miatt van, ahol közel 50 ezren haltak meg. A többség a szomszédos országokba menekültek. A tíz év alatt 1300 iskola semmisült meg, így a taníttatás a mai napig hatalmas probléma a területen. Az iskolahiány a háború óta gond, ahogy a tanárok hiánya és a nehézkes közoktatás biztosítása is rátesz még egy lapáttal az amúgy is szegény országra. Az iskolás korúak 30%-a nem jár iskolába, jelenleg nagyjából 240 ezer gyermek nem tud fejlődni. Az általános iskolát is csak nagyjából 64%-uk fejezi be, de a lányoknál még ennél is rosszabb az arány. A fiatalok mindössze 37%-a tud olvasni, amely hatalmas aránynak számít. 

Sierra Leone ráadásul világelső a halvaszületések számában. 

Az ország egyetlen lehetősége a mezőgazdaság és az ipar fejlesztése. A növénytermesztés területén előszeretettel ültetnek rizst, batátát, pálmát, kávét, kakaót és többféle gyümölcsöt. Az ipar kapcsán pedig a jelenlegi legjelentősebbek a vasérc- és a bauxitbányászat, illetve a növényolaj- és a faipar, amely a már említett esőerdők megmentésén viszont egyáltalán nem segít.

Sierra Leone közútjainak mindössze 1/10-e volt aszfaltozott a 2000-es évek elején. Ez a szám valamelyest növekedett azóta, de a legtöbb helyen még mindig inkább földesúton lehet közlekedni. Az országban mindössze 84 km-nyi vasútvonal van, repterük is csak egy van, a fővárosban. Éppen ezért turizmus nem igen van, amelyen az sem segít, hogy vagy túl drága a hotel, vagy egyáltalán nincs egy-egy tengerparti városban. Olcsóbb szálláshelyek szinte nem is léteznek errefelé.

Ha mégis elutaznánk ide, akkor lehetőségünk van számos piac meglátogatására, ahol aztán kamatoztathatjuk az alkudozó tudásunkat. Az emberek nem csak itt, hanem az egész országban írtózatosan kedvesek, hiszen önzetlenül invitálnak az otthonukba ebédre, vagy vacsorára. Ami még hatalmas előnye az országnak - márha szereted a gyümölcsöt -, hogy brutálisan finom és érett mangót, ananászt és egyéb exotikus finomságot kóstolhatsz, ha erre jársz.

Ami miatt viszont érdemes átgondolni az utazást, az az, hogy a főváros nagyon zajos, folytonos tolakodás és iszonyatosan büdös uralkodik ott. Vízum nélkül esélytelen, hogy kijussunk, ráadásul figyelembe kell venni az ebolát is, amely bár 2016-ban elvileg eltűnt az országból, bármikor újra visszatérhet a járvány.

Összességében tehát egy egészségügyi szempontból nem túl biztonságos országról beszélhetünk, amely egyre jobban elszegényedik. Nem segít rajta sem a turizmus, sem az, hogy folyamatosan írtják az erdőket. Sajnos hiába az ipari tevékenység, az eladósodáson mit sem segít hosszútábon, hiszen az energiaforrások is végesek. 

Az elengedésről számos tanulmány íródott már. Az emberek nagy része küszködik azzal, hogy bizonyos dolgokat, tárgyakat, történéseket elengedjen az életéből, így lépve tovább egy új szakaszba. Számos trükk és praktika létezik arra, hogy ezt megtanuljuk, ám sajnálatos módon mindezek nálam nem váltak be. Összegyűjtöttem azonban pár olyan apróságot, amelyek előrébb lendíthetnek bennünket, vagy elősegíti a gödörből való kilépést.

Az önfejlesztő könyvekben leírtakon és a tudományos megközelítésen túl is vannak eszközök, amelyek hatékonyan támogatnak bennünket, hogy el tudjunk engedni bizonyos dolgokat. Nagyon fontosak a kapcsolatok, talán ezeket kellene legelőrébb helyezni az életünkben, de a lista elején van az őszinteség és a kreatív energia is. Nagyon fontos, hogy ne úgy próbáljunk túllépni, hogy valami másba fektetjük az energiát és hagyatkozunk a "majd elmúlik" kifejezésre. Nem fog elmúlni, ezen át kell magunkat verekedni, hiába szeretnénk magunkban elnyomni. 

Vegyük alapul a gyászt, hiszen az is egyfajta elengedési folyamat. Ha a gyászt elnyomjuk magunkban és máshoz nyúlunk, nem fog minket előrébb vinni. Ideig-óráig valóban segítséget nyújhat, ám hosszú távon nem könnyíti meg az életünket, főként ha valami olyat választunk elterelés gyanánt, amely még káros a környezetünkre és ránk nézve is.

Ha mást hibáztatunk, akkor sem jutunk előrébb. Ne akarjuk beadni magunknak, hogy X vagy Y tehet a rossz időszakunkért. Gondoljuk át, hogy jutottunk el az adott pontra. Biztosak lehetünk benne, hogy magunkban kell keresni a hibát. A legnagyobb probléma azonban inkább az, hogy az elengedés hiányát nem azonnal vesszük észre, hanem hónapok, vagy akár évekkel később szembesülünk azzal hogy korábban nem fordítottunk erre kellő energiát. 

Az elengedés hosszú folyamat, nem megy egyik napról a másikra, hiszen időt kell adnunk magunknak a teljes gyógyulásra és regenerálódásra. Az, hogy megszabaduljunk a korábban ért dolgoktól, bele kell gondolnunk abba, hosszan és mélyen. Rá kell jönnünk, hogy miért nem tudunk megszabadulni tőle, miért akarjuk, hogy ez továbbra is velünk legyen. Sok ember fél ugyanis a változásoktól, sőt, talán elmondható, hogy a legtöbben nehezen viseljük azokat. Persze, alkalmazkodunk hozzá, de mégis sokkal nehezebben telnek azok a napok, amíg megszokjuk az adott dolgot. Lehet ez egy költözés, egy új kapcsolat, egy haláleset, egy munkahelyváltás, de akár egy betegség is. Vannak kisebb és vannak nagyobb változások, amelyekkel nehezen bírkózunk meg. Nálam megesett olyan is, amikor még egy random vásárlás is változásnak volt betudható, így alig bírtam magam arra rávenni, hogy beüljek a kocsiba és elmenjek megvenni pár alap dolgot a háztartásba. Tehát nem kell rosszul érezned magad, ha nehezen viseled ezeket a pillanatokat, mert nem vagy vele egyedül. De muszáj túllendülni rajtuk és elengedni ezt az érzést, mert lebénít. Nem is kicsit. 

Az első legnagyobb változás talán akkor következik be az életünkbe, amikor az iskolapadból kilépve kikerülünk a munka világába. Itt már nem teheted meg, hogy nem mész be aznap, mert másnapos vagy, nem aludtál jól, vagy csak egyszerűen nincs kedved beülni az első előadásra. Itt már muszáj minden egyes nap küzdened azért, hogy előrébb kerülj és a hónap végén megkapd a fizetésedet. Kevesebb a szabadidőd, jó esetben a hobbid a munkád, de ez nem mindenkinek adatik meg, amelybe nem kicsit bele lehet punnyadni és jöhet is a depresszió. Próbálj meg valami célt találni magadnak, amely segít a mindannpokban, ám nem szabad elfelejteni "gyógyulni" és foglalkoni a problémákkal. Viszont fontos, hogy rosszabb időszakokban találjunk magunknak valami figyelemelterelést, ha már nagyon sötéten látjuk a helyzetet. Lehet ez a kertészkedés, olvasás, a sport, a kirándulás, egy kávé egy barátnővel, társas a családdal, mindegy mi az, csak lendítsen ki a mélypontból.


Ha eldöntötted, hogy ideje új lapot húzni és továbblépni, akkor van pár tanácsom. Elsőként be kell látnod, hogy ez így nem mehet tovább. Ideje változtatnod egy pozitívabb irányba, ahol majd feltehetőleg jobban érzed magad. Ezt követően ki kell tűzni egy célt, hogy eljuss oda. Ha például a munkahelyeden nem érzed magad jól, akkor bármennyire is félelmetesnek tűnik, ideje váltani. Ha gyászt követően szeretnél talpra állni, akkor ideje a gondolataidat átalakítani. A szép emlékek maradhatnak, de ne akarj továbbra is keseregni. Az élet megy tovább, ha akarod, ha nem. Ami elmúlt, elmúlt és beláthatod, hogy jobb előre tekinteni, mintsem hátra nézegelődni és gondolkodni, hogy de jó és szép volt minden.

Következő lépésként készítsd magad fel a változásra. Ha nem radikális dolgot kell elengedned, akkor ez könnyebb lesz, de közel sem egyszerű. Az új dolgok legtöbbször félelemmel tölthetnek el, de nem érdemes rágódni rajta, hogy akarod-e vagy sem, mert szükséged van rá. Szóval vágj bele és kész. Lehet, hogy nem fog elsőre sikerülni, az is lehet, hogy nem válik be, de ha nem mozdulsz el egy adott pontról, akkor csak ismét a gödör mélyén találhatod magadat. Ha rájöttél, hogy változtatnod kell és szükséges az elengedés, akkor erősnek mondhatod magad, hiszen rádöbbentél: tovább kell lépned.

Furcsa, de az elengedés nem létezhet elfogadás nélkül. Ideje elfogadni a történteket, realizálni magunkban és tanulni belőlük. Akár össze is írhatod a következtetéseket, hiszen ezek segítségével csak fejlődni tudsz. Fogadd el, hogy megtörtént, hogy nem tudsz rajta változtatni, visszahozni azt az időszakot, azt a személyt. Amíg nem teszed meg, addig nem tudsz előrébb lépni sem.

Az elengedés hatalmas energiával és kitartással jár, hiszen ahogy már mondtam, nem megy egyik napról a másikra. Időre van szükséged. Nagy érzelmi hullámvasútra lépsz, ha belevágsz, de megéri, hiszen másként nem juthatsz túl a múltadon. Mindezek a dolgok ráadásul hozzá is adhatnak a személyiségedhez, hiszen sokkal jobban megérheted az embereket, együttérzőbb és elfogadóbb lehetsz másokkal, ráadásul bölcsebbé is válhatsz általuk.

Higgy benne, hogy sikerülhet és semmi sem állíthat meg, akkor senki sem akadályozhat meg abban, hogy ismét jól érezd magad a bőrödben és egy újabb fejezetet kezdj meg. Hidd el, sok lesz még belőle!

Sokan ódzkodnak az önfejlesztő témájú kötetektól. Kezdetben én is így voltam vele, ám mára már megtanultam kiválasztani a számomra megfelelőeket. Továbbra sem szeretem az általános leírásokat, illetve azokat, amelyek arra refelktálnak, hogyan legyén produktív és hogyan építs énmárkát. Ennél sokkal mélyebbre ástam a témában és szembejött velem pár olyan kiadvány, amely sokatoknak segíthet a mindennapokban.

Az előző könyves cikkemben már kifejtettem, hogy mennyire odavagyok Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című regényéért, amelyben a családi mintákat veszi alapul. Mivel erről már olvashattatok, így csak megemlítettem, hogy annak is érdemes utánanéznetek, ha szeretitek a hasonló tematikájú köteteket. 

Az emberiségnek számos pszichés betegséggel kell megküzdenie. A szorongás is egyike ezeknek, amely a lakosság mintegy 20 százalékát érinti. A zavarokat sokan felismerik, de azt már kevésbé tudják, hogy mi okozza ezt a stresszt, vagyi mi az oka a feszült állapotnak. Fontos tudni, hogy ennek két eredete van, az egyik a reaktív, amely átmeneti, a másik pedig az alkati, ami viszont a géneknek köszönhető. Ehhez nyújt segítséget Dr. Edmund J. Bourne Szorongások és fóbiák gyógyításának kézikönyve. amely bizonyítottan sikeres útmutató a betegségben szenvedőknek. 

Ha szorongás, fóbia vagy éppen pánikzavar nehezíti az életedet, vagy úgy érzed, hogy elveszítetted az uralmadat az életed felett, akkor érdemes beruházni a könyvre. Segítségével ismét képes lehetsz újra kézbe venni az életedet, uralkodni a félelmeid felett, mielőtt újra eluralkodik rajtad a pánik és a szorongás. A gyűjtemény megismertet bennünket különböző relaxációs technikákkal, tippeket ad a negatív belső energiák és a téves meggyőződésel legyőzésére. 

Én személy szerint a pánikbetegség miatt szereztem be, amelynek megelőzésében és legyőzésében is segítő kezet nyújt Dr. Edmund J. Bourne alkotása. Mindennek az alapja a manapság olyan sokat hangoztatott életmódváltás, mint táplálkozás, mind testmozdás, mint pedig a gondolkodásmódunk terén. Fontos, hogy próbáljunk pozitívan gondolkodni és ne hagyjuk, hogy eluralkodjon a fejünkben egy esetleg roham. Ez a kötet nem a szokásos okosságokkal tömi az ember fejét, hanem gyakorlati példákkal mutatja meg a gyógyuláshoz vezető utat.

Hasonló témában mozog Anthony William Gyógyító médium című kiadványa is. Az író huszonöt éve van a pályán, amely során több tízezer embernek segített meggyógyulni különböző betegségekből. Ez a gyűjtemény lapjain olvashatóak olyan betegségek valódi okai, amelyek jelenleg nem megfelelően vannak értelmezve és kezelve. Anthony kitér benne a szklerózis multiplexre, az ízületi gyulladásokra, a pajzsmirigy-alulműködésre, de még az övsömömrre, mellékvese problémákra és számos egyéb gyulladásos betegségre. Ezek mindegyikének van valamilyen lelki háttere is, amelyet szintén ismertet az olvasóval. 

Én speciel sokat szenvedek fejfájással, amelyre általában gyógyszert szedek. Itt olvastam először olyan kezelésről és életmódbeli változtatásról, amely valóban enyhített rajta. A migrénre például tökéletes a zellerlé, a koriander, a chili,a  fokhagyma és a gyömbér, de rendszeresen fogyasztva a fahéj, a fodros kel, illetve az olyan egyszerű élelmiszer is segíthet mint az alma vagy a bors. Nem kell rögtön komplikált gyógynövénymixekre gondolni, vagy alig fellelhető teákra. Szerencsére ez az alkotás nem ezeket fedi fel, hanem sokkal könnyebben próbál segíteni a krónikus betegségekben.

Az előzőektől egy kicsit talán eltérőbb David Wolfe Természetes szépség című könyve. Az író azt próbálja megértetni velünk, hogy a szépség belülről fakad, hogy nem az a legfontosabb, miként áll rajtunk a fürdőruha a strandon, vagy hogy van-e egy kis hasunk, avagy sem. A kötet tartalmaz recepteket, tisztítókúrákat, emellett pedig taglalja az öt szépségfaktort mint a hormonegyensúly, a stressz leküzdése és a többi. Bár ez már egy kicsit túlmodernizált gyűjtemény, tudtam belőle egy keveset hasznosítani. Az ételek többsége egyszerű és finom, illetve a gondolkodásmódom alakításában is segítséget nyújtott. Nem mondom, hogy világmegváltó, viszont ha belebotlasz, érdemes beszerezni belőle egy példányt.

Plusz egy, amely nem önfejlesztő, viszont annál sokoldalúbb. Aruna M. Siewert Növényi antibiotikum című alkotása a természetes gyógymódokat hirdeti. A gyógynövények élettani hatásai között szerepel a fertőzések esetén elősegítik a gyógyulást, mellékhatások nélküliek, erősítik az immunrendszert, gyorsítják a sebgyógyulást, emellett pedig hozzájárulnak a jó közérzethez. 

Régóta érdekelnek a növényi gyógyszerek, amelyeket egy ideje már hasznosítok is. Ezt a tudást gyarapítottam ezzel a gyűjteménnyel, amely tartalmazza a legismertebb gyógynövényeket mint a borsmenta, a fokhagyma, a kamilla, a kakukkfű, a torma, a zsálya és a körömvirág. Ezeket alkalmazhatjuk a leggyakoribb megbetegedések gyógyításában mint az ekcéma, a különféle gyulladások, az influenza, de még a pattanások is. Ha egy kicsit is érdekelnek a természetes gyógymódok, akkor mindenképpen ajánlom a Nők Lapja Egészség Könyvek ezen példányát.

A fent említett köteteken túl szívből ajánlom még Dr. Máté Gábor A test lázadása, Dr. Gyarmati Andrea Hányattatásaim és Steven R. Gundry Növényparadoxon című kiadványait. Mindegyikben találtam hasznos információt, amely segített az életem egy-egy szakaszában. 

Ha mindezek nem lennének elegek, akkor érdemes megnézni az Édesvíz kiadó újdonságait, illetve az Alexandra kiadványait. 

Bár már május van, így a magról vetett fűszernövényekről már lemondhatunk, de még így sem kell feladnunk az álmainkat, hogy a nyár folyamán ezekkel ízesítsük az ételeinket. Ott van például a közönségkedvenc bazsalikom, az oregánó, a kakukkfű, a rozmaring, a menta, a citromfű és még sok másik. Személyes kedvencem a bazsalikom és a többféleképpen felhasználható rozmaring. 

A főzés nem nagy tudomány, csak bele kell jönni. Teljesen alap recepteket is remekül fel lehet dobni egy-egy saját termesztésű fűszernövénnyel, amely új megvilágításba helyezi az ételeket. Nem csak só és bors létezik tehát, hanem számos mással is ízesíteni tudjuk az ebédünket vagy vacsoránkat. A sült csirke vagy egy szimpla saláta vacsorára unalmas lehet, ha nem próbáljuk meg valahogy feldobni azokat. 

A fűszernövényeket legjobb frissen felhasználni, amire sok lehetőségünk van tavasztól az első fagyokig. Az oregánó például még az enyhe hideget is jól tűri, főként ha már elég nagy bokor tulajdonosai vagyunk. Hasonlóan működik a rozmaring is, a bazsalikom viszont elég kényes, így őt nem igen van lehetőségünk kint átteleltetni. Ám nem csak a frissesség miatt jó őket fogyasztani, hiszen számos gyógyhatással is rendelkeznek. A már említett rozmaring például erős gyulladáscsökkentő, a kapor segíti a bélbaktériumokat, a hideget is elviselő oregánó a koleszterint semlegesíti, a kakukkfű timol tartalma az érrendszeri betegségekben küzdők számára van jó hatással, a zsálya pedig a rák legyőzésében nyújt segítséget. A citromfű és a levendula kapcsán pedig sokan tudják, hogy nyugtató hatással rendelkeznek. Ezek kettőse szereti a nyári napsütést és a meleget. Fontos megjegyezni, hogy egy részük évelő, így ha egyszer már sikeresen termesztettük, akkor kellő odafigyeléssel sok évig szüretelhetünk róluk. Az oregánó, rozmaring és bazsalikom mellett ilyen még a tárkony, a menta, a citromfű, de még a koriander is. 

A felsoroltak nagyrészét nem csak az ételek fűszerezéséhez használhatjuk, hanem fűszervajat és fűszersót is készíthetünk belőlük, amelyek tökéletesen passzolnak az egytálételekhez, salátákhoz, de akár sültekhez is. A nehezebb húsok emésztését például jól segíti a majoranna, a kakukkfű és a menta. A könnyedebb csirkéhez és pulykához használhatunk citromfüvet és bazsalikomot, a halhoz viszont jól járunk, ha hozzáadunk egy kis rozmaringot, zsályát vagy az egyik személyes kedvencemet, a kaprot. 

Ezek termesztése nem igényel nagy tudást, hiszen már említettem, hogy a legtöbb a napot és a meleget kedveli. Van amelyik nagyobb vízigényű, de nem mindegyik. Fontos, hogyha nem tudunk magunk termeszteni, akkor a palántákat a szakáruházban vagy piacon vásároljuk meg. Ültető közegnek szerves komposztot használjunk, de fontos, hogy a cserép alján legyen vízelvezető nyílás. Ahhoz, hogy még jobban segítsük a vízelvezetést, a cserép aljába tehetünk pár darab kavicsot, így könnyebben távozik a felesleges víz. Ez elősegíti a növény gyökerének terjeszkedését is. Ahogy szinte az összes palánta, így ezek is a napos helyen érzik magukat a legjobban. Ez lehet ablak, terasz vagy akár üvegház is. Ha már eléggé megerősödtek, akkor jöhetnek a kisebb metszések, hogy serkentsük a növekedést. 

A gondozásuk tehát nem igényel nagy tudást és munkát, de azért érdemes árjuk odafigyelni. Egy kisebb fűszereskert fenntartása nem kerül horribilis pénzösszegbe, főleg ha kisebb adagokkal kezdünk. Nem szükséges azonnal egy hatalmas rozamringbokrot megvásárolnunk, elég egy kisebb is, amely pár hét alatt szépen megerősödik.

A Youtube-on nagy népszerűségnek örvendenek a "Mit ettem ma?" videók, de természetesen az egyik legnagyobb közösségi portálról sem maradhatnak ki a hasonló jellegű posztok. Az ételfotók egyre szélesebb körben terjedtek el és talán nem is nagyon van olyan fiatal, aki ne találkozna velük napi szinten. 

A rengeteg csodálatosan előkészített és beállított kép közül nehéz viszont olyat találni, amit mi magunk is elkészítenénk reggeli gyanánt. Vagy túl sok hozzávaló kell, vagy túl különleges alapanyagokra van szükség, esetleg az is lehet, hogy nem akarod kipróbálni a nyolcvanhatodik zabkása receptet. 

Ebben a cikkben összegyűjtöttem nektek pár finomságot, ami tökéletes lehet elvitelre, otthoni brunch vagy éppen kiadós napindító gyanánt. 

Tojáskrém

Jelenlegi - és már vagy három hónapja - hatalmas kedvencem a tojáskrém. Őszintén megmondom, hogy még receptem sem nagyon van hozzá, mert abból dolgozom, ami itthon van. Nem szeretem a hagyományos főtt tojás, tejföl és majonézes verziót, hiszen arra könnyen rá lehet unni. Ehelyett viszont mindig valami újdonsággal próbálkozom és még egyszer sem kellett csalódnom. Általában 4 tojásból készítek magamnak előre, hogy ne kelljen minden nap összeállítani, de azért csütörtökön se a vasárnapi verziót fogyasszam. Tehát megfőzöm a tojást, majd kihűlést követően összevagdosom apró darabokra - nem, én nem a "kiveszem belőle a sárgáját és összekeverem az alapanyagokkal" párti vagyok. Tehát egy tálba teszem az összevagdosott darabokat, majd mehet hozzá egy kis mustár, só, bors, póré- vagy újhagyma, oregánó, innen viszont változó szokott lenni. Legtöbb esetben sajt- vagy joghurtkrémmel dolgozom össze, hogy egy masszát kapjak. Elég sokáig tartott idén a medvehagyma szezon, így mostanában abból is csempésztem bele egy csokorral. Mindezt pedig egy éjszakára a hűtőben pihentetem. Aztán jöhet a múltkor bemutatott zsemle, akár frissen, akár pirítós gyanánt, amit megspékelhettek egy halom tavaszi zöldséggel. A retek, a rukkola, a spenót mind-mind tökéletesen passzolnak hozzá.

Saját készítésű leveles finomságok

Amikor még kollégista voltam, előszeretettel sütöttem vasárnap olyan finomságokat, amiket pár napig elnyammoghatok reggelire a suliban. Legtöbb esetben a jól bevált fagyasztott levelestésztát vettem elő, amit megtöltöttem lekvárral és kis kifliket formáltam belőle. De készítettem párszor virslis és túrós verziót, de persze ne feledkezzünk meg a kakaós csigáról sem. Ezeket mind-mind össze lehet dobni hétvégén és hétfőn-kedden tökéletesen beilleszthetőek a nap első étkezésébe. Ha már kicsit száraznak érezzük másnap, akkor érdemes hozzá meginni a reggeli kávét, kakaót, teát, bármilyen folyadékot. Szerintem mindenki vágyát kielégítheti, attól függően, hogy édeset vagy sósat kíván.

Gyümölcsös variációk

Sokan azt hangoztatják, hogy mennyire nem jó a túl sok gyümölcs fogyasztása. Nekem szerencsére ezzel nincs gondom, nem lettem még száz kiló az esti táljaimtól, se a reggeliként fogyasztott daraboktól. Bár tény, hogy a nap korai szakaszában inkább csak a nyári időszakban szoktam őket enni, mert csak ilyenkor telítenek el kellően. Télen jobban szeretek valami tartalmasabbal kezdeni.
Visszatérve a reggeli gyümölcsfogyasztásra. Nagyon sokszor szoktam alkalmazni a túrót, amivel feldobhatom a kiválasztott finomságokat. Itt az eperszezon, amihez nagyon sokszor dobok valamennyi túrót, megspékelve egy kis banánnal és hamarosan jöhet hozzá a málna és a bogyósok is. Ha még ezt sem tartod elégnek, akkor dobj rá pár szem tökmagot, diót, mogyorót vagy egyszerűen szórj rá a kedvenc granoládból. Nem kell azonnal zabkását kreálni, ha így is könnyen megúszhatod a dolgot. A túrót lecserélheted zsírszegényre, vagy cottage cheese-re, attól függően, hogy diétázol-e vagy csak tartani akarod a súlyodat. Mindez tökéletesnek bizonyult számomra a futós napjaimon, hiszen ellát energiával és bőven tartalmaz fehérjét is.