Sierra Leone kevesek számára ismerős ország. A nyugat-afrikai köztársaság fővárosa Freetown, ahol mindössze 800 ezren élik mindennapjaikat. A tengerparti terület mára már az Afrikai Unió tagja, hiszen 1961-ben függetlenedett az Egyesült Királyságtól. Az összlakosság eléri a 7,6 millió főt, pedig kiterjedése még Magyarországnál is kisebb.

Az Atlanti-óceán mellett fekvő köztársaság partján 30-40 km széles parti síkság található, amely északkelet felé haladva magasabb dombsággá emelkedik. Legmagasabb pontja a Loma Mansa, amely 1948 méter magas. Szomszédos országok Libéria és Guienea, így elmondható, hogy ez is egy a szegényebb népek közül. 

A területen folyamatos meleg uralkodik, hiszen két évszakkal rendelkezik. Az esős időszak májusól novemberig tart, míg a szárazabb decembertől májusig. A szárazabb időkben éjszakánként 16 fokig is süllyedhet a hőmérséklet, ám ennek ellenére a napi maximum 26 és 36 fok között változik az év egészében. A trópusi éghajlat annak köszönhető, hogy eredetileg esőerdő volt a területen, de a mezőgazdaság miatt a növényzet nagy részét kiírtották. Manapság viszont a bányászat és a fakitermelés fenyegeti az erdőket. Még így is megmaradt két nemzeti park, bár 2003-ban még közel 55 védett területe volt az országnak, amely a kiterjedés 4,5%-át jelentette.

Az ország hivatalos pénzneme a leone, a legfőbb népcsoport pedig a szudániak. Bár a hivatalos nyelv az angol, mégis inkább sajátos népi nyelvet használnak a mindennapokban. A vallásban sincs meglepő adat, hiszen a népesség 70-80%-a muzulmán, míg a keresztények aránya mindössze 10-20%.

A saját pénznem, a rohamosan növekvő lakosság és a polgárháború miatt a világ egyik legszegényebb és legeladósodottabb országa. A lakosság 70%-a a szegénységi küszöb alatt élt még a 2000-es években. Ez főként az 1991 és 2001 között zajló polgáháború miatt van, ahol közel 50 ezren haltak meg. A többség a szomszédos országokba menekültek. A tíz év alatt 1300 iskola semmisült meg, így a taníttatás a mai napig hatalmas probléma a területen. Az iskolahiány a háború óta gond, ahogy a tanárok hiánya és a nehézkes közoktatás biztosítása is rátesz még egy lapáttal az amúgy is szegény országra. Az iskolás korúak 30%-a nem jár iskolába, jelenleg nagyjából 240 ezer gyermek nem tud fejlődni. Az általános iskolát is csak nagyjából 64%-uk fejezi be, de a lányoknál még ennél is rosszabb az arány. A fiatalok mindössze 37%-a tud olvasni, amely hatalmas aránynak számít. 

Sierra Leone ráadásul világelső a halvaszületések számában. 

Az ország egyetlen lehetősége a mezőgazdaság és az ipar fejlesztése. A növénytermesztés területén előszeretettel ültetnek rizst, batátát, pálmát, kávét, kakaót és többféle gyümölcsöt. Az ipar kapcsán pedig a jelenlegi legjelentősebbek a vasérc- és a bauxitbányászat, illetve a növényolaj- és a faipar, amely a már említett esőerdők megmentésén viszont egyáltalán nem segít.

Sierra Leone közútjainak mindössze 1/10-e volt aszfaltozott a 2000-es évek elején. Ez a szám valamelyest növekedett azóta, de a legtöbb helyen még mindig inkább földesúton lehet közlekedni. Az országban mindössze 84 km-nyi vasútvonal van, repterük is csak egy van, a fővárosban. Éppen ezért turizmus nem igen van, amelyen az sem segít, hogy vagy túl drága a hotel, vagy egyáltalán nincs egy-egy tengerparti városban. Olcsóbb szálláshelyek szinte nem is léteznek errefelé.

Ha mégis elutaznánk ide, akkor lehetőségünk van számos piac meglátogatására, ahol aztán kamatoztathatjuk az alkudozó tudásunkat. Az emberek nem csak itt, hanem az egész országban írtózatosan kedvesek, hiszen önzetlenül invitálnak az otthonukba ebédre, vagy vacsorára. Ami még hatalmas előnye az országnak - márha szereted a gyümölcsöt -, hogy brutálisan finom és érett mangót, ananászt és egyéb exotikus finomságot kóstolhatsz, ha erre jársz.

Ami miatt viszont érdemes átgondolni az utazást, az az, hogy a főváros nagyon zajos, folytonos tolakodás és iszonyatosan büdös uralkodik ott. Vízum nélkül esélytelen, hogy kijussunk, ráadásul figyelembe kell venni az ebolát is, amely bár 2016-ban elvileg eltűnt az országból, bármikor újra visszatérhet a járvány.

Összességében tehát egy egészségügyi szempontból nem túl biztonságos országról beszélhetünk, amely egyre jobban elszegényedik. Nem segít rajta sem a turizmus, sem az, hogy folyamatosan írtják az erdőket. Sajnos hiába az ipari tevékenység, az eladósodáson mit sem segít hosszútábon, hiszen az energiaforrások is végesek.