Mezítlábas gondolatok

Már több bejegyzés is született a kultúrkörút cikksorozatomhoz, de egyiknek sem volt köze Magyarországhoz. Úgy gondoltam, hogy épp itt az ideje felfedezni egy kicsit hazánkat is, azon belül is főként a Dél-dunántúli régiót. Mivel én Somogy megyében élek, így tudom, hogy a turisztikai szektor sajnos nem jár élen. Mivel a Balaton külön részleghez tartozik, így a lakosok nagy része úgy gondolja, hogy itt mást már nem is láthat. Pedig ez közel sem így van. Ebben a cikkben összegyűjtöttem nektek azokat a helyszíneket, ahova érdemes ellátogatni, ha a Dél-Dunántúlon jártok. 

A Dél-Dunántúl a hét magyarországi régió egyike. Az ország délnyugati részében helyezkedik el, amit három megye alkot, Baranya, Somogy és Tolna. A központ Pécs, de ez főként a lakosság létszáma miatt van így. A népesség nem éri el a 900 ezer főt, így nem mondható sűrűn lakott területnek. Kiterjedése több mint 14 ezer km2, amellyel hazánk legnagyobb régiója és a legritkábban lakott térsége. Ide tartozik az ország egyetlen atomerőműve Pakson, illetve cukorgyára Kaposváron.

A régióban öt borvidék található: Balatonboglári, Tolnai, Szekszárdi, Mecsekaljai és a Villány-Siklósi. A táj felszíni és felszín alatti vízkészletekben gazdag, hiszen jelentős vízmennyiséget szállít a Duna és a Dráva is. Hazánk legjelentősebb és Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton is ehhez a területhez tartozik - földrajzi szempontból. 

A régió településszerkezete kedvezőtlen, hiszen bár a városhálózat fejlődik, még mindig elmarad az ország többé részéhez képest. Nagy arányban találhatóak aprófalvak és kistelepülések. A 655-ből 346 aprófalunak számít, amelyekben a lakosság több mint tíz százaléka éli mindennapjait. A legtöbb ilyen település Baranya megyében található, itt a községek közel 70%-a 500 lakos alatti faluban él. Ez az arány Tolna megyében 28%, míg Somogyban 44%. Nehézséget okoz, hogy bár Kaposvár és a Balaton között megépült a gyorsforgalmi út, amelyet 2019-ben át is adtak, autópálya továbbra sem vezet fel a tóhoz.

A Dél-dunántúli régió 24 kistérségéből 9 hátrányos helyzetű, további 9 pedig a leghátrányosabbak közé sorolható. A legfejlettebb területek természetesen a megyeszékhelyek és környékük, illetve a Siófok és agglomerációja.

Természeti és kultúrtörténeti értékek

A megye legfőbb látnivalói Pécsett találhatóak. A város mediterrán hangulatú, megnyerte az Európa Kultúrális Fővárosa címet 2010-ben. Megtekinthetjük a világörögség részét képező ókeresztény sírkamrákat, valamit számos múzeumba is ellátogathatunk. Ilyen a Csontváry Múzeum, a Zsolnay Múzeum és a Victor Vasarely Múzeum. Nem szabad kihagyni a Tv-tornyot sem, ahova ha felmászunk, akkor beláthatjuk az egész várost és ehetünk egy finomat az itteni étteremben. Az építményt 40-50 km-es körzetben szinte mindenhonnan látni. 

Nem messze utazva elérünk Mohácsra, ahol egy látványos történelmi emléket tekinthetünk meg. Itt található a mohácsi csata emlékhelye. A másik irányba autókázva Szigetvárra érünk, ahol a szigetvári várat csodálhatjuk meg. Várakból nincs hiány, hiszen Siklóson, Pécsváradon és Magyaregregyen is van belőlük maradvány. 

A megye természeti értékei közé tartozik az Abaligeti cseppkőbarlang, ahova a körénykbeli iskolások nagy része rendszeresen ellátogat. Szinte kötelező osztálykirándulásos program Somogyból, Baranyából, de még Tolnából is. Nem messze innen a Kelet-Mecsek erdeiben bújnak meg a múltat idéző falvak, mint Kisújbánya, Püspökszentlászló vagy éppen Óbánya. 

Fürdés szempontjából sem kell messze mennünk. Az említett termálfürdők mellett lehetőségünk van megmártózni az Abaligeti-tóban, az Orfűi tavak egyikében, vagy pedig a Pécsvárad mellett található Dombay-tóban. A gyógyfürdőzés központja kétségkívül Harkány, de Sikondáról sem szabad megfeledkeznünk. Harkánytól nem messze található ráadásul egy híres borváros, Villány is. A településen a számos pincészet és borászat mellett, megnézhetjük a Villányi pincesort és a Bormúzeumot is.

A leghíresebb turisztikai programért sem kell messze menni, hiszen a Mohácson minden évben megrendezésre kerül a Busójárás, ahova mindenkinek legalább egyszer el kell látogatnia az életében. Emellett nem szabad megfeledkezni a pécsváradi leányvásárról sem, amely minden évben megrendezésre kerül.

Ha nyáron látogatunk el Baranya megyében egy kellemes kirándulásra, akkor érdemes délre is lemenni egy kicsit. A vajszlói dinnye országos hírű, így mindenképpen megér egy kóstolót. Természetesen ha már odaáig elvezetünk, akkor a Drávát is érdemes megcsodálni, illetve itt található az Ős-Dráva Látogatóközpont is, ahol interaktív kiállítást tekinthetünk meg, tanösvényen túrázhatunk, de még madármegfigyelésnek is rész vehetünk.

A megye központja Kaposvár, ahol szintén találhatóak várromok, amiket érdemes megtekinteni. A megyeszékhely a Somogyi-dombság mellett található. Itt található a Rippl-Rónai Múzeum, a Csíky Gergely Színház, amelyet tavaly újítottak fel teljesen. De lehetőségünk van megmártózni a Virágfürdőben, vagy benézni a Vaszary Emlékházba, esetleg részt venni pár fesztiválon. Minden évben megrendezésre kerül a Tavaszi Fesztivál, a Rippl-Rónai Fesztivál, a Mézfesztivál, illetve a Kaposvári Állattenyésztési Napok az egyetem területén. További programok a megyében: Krisna-völgy (Somogyvámos), a Balatonboglári Szüreti Fesztivál, a Mesztegnyői Rétesfesztivál, a Zselici Tüzes Lecsó Főzőkavalkád, illetve számos egyéb gasztrofesztiválnak is helyet ad a terület.

A megye egyik legnagyobb látványossága a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, 8 km-re Kaposvártól. Itt az országban egyedülállóan, helyi kezdeményezésre, egy élő faluban létrejött falumúzeumot tekinthetünk meg. Ennek célja, hogy a fennmaradt népi építészeti emlékeket és tárgyakat összegyűjtse. A hagyományok fenntartása is nagyon fontos a falu számára. Nem messze a falutól található Patca, ahova minden gyermekes családnak érdemes ellátogatnia. A Katica Tanya egy élményközpont, amelyet egy családi vállalkozás által jött létre. A 13 hektáros területen van vízipark, kültéri csúszda, beltéri játszóház, de még mászófalon is kipróbálhatjuk magunkat. 

Természetesen barangolhatunk a várostól délre található Zselicben is, amelynek kiterjedése egészen Baranyáig elér. A Ropolyi-tónál például horgászni és kirándulni tudunk, de innen pár száz méterre megtekinthetjük a Zselici Csillagparkot, amelyhez egy kilátó is társul. Ide felmászva jó idő esetén a Balatonig, vagy akár Horvátországba is elláthatunk. Kirándulni tudunk továbbá Mesztegnyőn, ahol erdei vasúttal utazhatunk, vagy Kaszó és környékén, ahol szintén található kisvasút. Mindemellett pedig betekintést nyerhetünk a vadállatok életébe, hiszen Kaszó mellett Középrigócpusztán, Zsippón és Bőszénfán is található egy-egy vadas-, illetve állatpark. Ne feledkezzünk meg továbbá a Petesmalmon található Vidraparkról sem, amely az egész országban különlegesnek számít.

Mivel turisztikai szempontból a Balaton nem ehhez a térséghez tartozik, így Somogy megye nagy gondban volt és van. Ettől függetlenül nincs hiány állóvízben, hiszen a mesterségesen kialakított Desedát nyugodtan meglátogathatjuk. Található itt kemping, kalanderdő, látogatóközpont, kilátó, arborétum, de természetesen fürdési lehetőség is adódik. A Fekete István Látogatóközpontban többet tudhatunk meg a tó élővilágáról, madármegfigyelésen vehetünk részt, de még egy hatalmas akváriumba is betekintést nyerhetünk.

A fő vonzerő Szekszárd és környéke és a Duna, illetve a Gemenci, illetve a Gyulaji erdők. Szekszárdon több látnivaló és program is várja az idelátogatókat. Az ország legkevesebb lakosú és a harmadik legkisebb területű megyeszékhelye. A városban minden évben megrendezésre kerül a Szekszárdi Szüreti Fesztivál, ahol főként a szüreti népszokásokat mutatják be. Múzeumok terén sincs hiány, hiszen ellátogathatunk Babits Mihály szülőházához, a Wosinsky Mór Múzeumba, a Mézeskalács Múzeumba, de még a volt Törökfürdőt is megtekinthetjük. További látnivalók között szerepel a Béla Király tér, a mohácsi vész emléktáblája, de természetesen a kilátóhoz is elmehetünk.

Szekszárdtól nem messze található a gemenci erdő, ahol számos vadállattal találkozhatunk, ha felülünk a Gemenci-kisvonatra. Itt található a világ legnagyobb fekete gólya állománya is. Gyulajban hasonló rezervátumot tartanak fent, ahol a dámvadállomány az elmúlt időszakban világhírűvé is vált. 

Tolna megyében emellett a mai napig találkozhatunk olyan falvakkal, ahol erősen őrzik a hagyományokat. A Sárköz falvai, mint Őcsény, Decs, Alsónyék és társai népi öröksége az egész országban híresnek számít. 

Dunaföldvár egy kicsit északabbra található. A Duna meleltt fekvő településen egy bronzkori földvár található. Ennek csak egy része, a Csonka-torony látogatható. A műemléket a '70-es években tárták fel, itt alakítottak ki kiállítást. A várostól még egy kicsit feljebb található Simontornya, ahol szintén egy várat tekinthetünk meg. Ezt 1270-ben építetettek, majd folyamatosan toldottak hozzá. Jelenleg Vármúzeumnak ad otthont. 

Somogy megye felé haladva Dombóvárra érünk, ahol megmártózhatunk a híres Gunarasi Strand- és Gyógyfürdőben. A vizet az 1960-as években találták és kezdték el hasznosítani. A víznek számos pozitív hatása van, hiszen alkalmazható néhány légzőszervi, szív- és érrendszeri elváltozásokban, de még bőrgyógyászati területen is. A várost viszont nem csak emiatt érdemes meglátogatni. Itt található a Fekete István Múzeum, illetve a Helytörténeti Múzeum is.

Jártatok már a térségben? Ha igen, akkor miket néztetek meg? Esetleg felkeltette valamelyik az érdeklődéseteket?

A tó szárazfölddel körülvett állóvíz. Ezt tanítják az iskolákban. A tavak többsége édesvizet tartalmaz, és a Föld bármely részén kialakulhatnak, ám a legtöbb az északi féltekén található. A bolygónk legmélyebb tava a Bajkál-tó, amelynek mélysége eléri az 1620 métert is, ezt a Tanganyika-tó, illetve a Kaszpi-tenger követi. Vannak azonban ennél érdekesebb vízgyűjtők is, ugyanis sok esetben az ember alakítja ki ezeket a helyeket. A mesterséges tavak előnyei, hogy könnyen variálhatóak. 

Belgium

A belgáknál található egy tó, amelyet egy kerékpárút szel át. A süllyesztett, víz alatti út a tó közepén megy át, ami a "Cycle through water" nevet kapta. A Bokrijk-ben található kerékpárosok számára kialakított útvonal 212 méter hosszú, a tó vize végig szemmagasságban figyelhető meg. Szinte érezni lehet, ahogy átkelünk rajta. A biciklisek vicces látványt nyújtanak a partról is, hiszen a napozók és fürdőzök csak elsuhanó fejeket látnak a víz közepén. A tervezők úgy építették meg, hogy ne okozzon kárt a környezetben, és ne is rontsa el a táj szépségét. Az út hatalmas cölöpökön áll, így nem osztja meg a víztömeget, alatta szabadon áramlik ide-oda. Az építmény természetvédelmi területen helyezkedik el Belgiumban, amely Európa egyik kerékpáros paradicsoma, hiszen közel 2000 km úthálózatot építettek ki.

Amerikai Egyesült Államok

A Nagy-sóstó az Amerikai Egyesült Államok nyugati részén található. A Wasath-hegységtől nyugatra fekszik, Utah állam fővárosa, Salt Lake City közelében. A tó sótartalma magasabb, mint a tengereké, nem véletlenül kapta a nevét. Területe folyamatosan változik, hiszen a beömlő folyók vízhozama alakítja ki. Átlagos mélysége négy és fél méter, éppen ezért lehetséges, hogy a tóban 10-13 sziget is található, attól függően, hogy mennyi víz van benne. Ha alacsony vízhozammal rendelkezik, akkor át lehet sétálni egyik szigetről a másikra. Mindemellett érdekesség még továbbá, hogy a tó két részből áll, az egyik rózsaszín, a másik pedig hagyományos kék. A két részt egy út választja el egymástól, amin autók, buszok, de még vonatok is áthaladnak. A magasból nagyon jól látszik ez a csoda.

Sierra Leone kevesek számára ismerős ország. A nyugat-afrikai köztársaság fővárosa Freetown, ahol mindössze 800 ezren élik mindennapjaikat. A tengerparti terület mára már az Afrikai Unió tagja, hiszen 1961-ben függetlenedett az Egyesült Királyságtól. Az összlakosság eléri a 7,6 millió főt, pedig kiterjedése még Magyarországnál is kisebb.

Az Atlanti-óceán mellett fekvő köztársaság partján 30-40 km széles parti síkság található, amely északkelet felé haladva magasabb dombsággá emelkedik. Legmagasabb pontja a Loma Mansa, amely 1948 méter magas. Szomszédos országok Libéria és Guienea, így elmondható, hogy ez is egy a szegényebb népek közül. 

A területen folyamatos meleg uralkodik, hiszen két évszakkal rendelkezik. Az esős időszak májusól novemberig tart, míg a szárazabb decembertől májusig. A szárazabb időkben éjszakánként 16 fokig is süllyedhet a hőmérséklet, ám ennek ellenére a napi maximum 26 és 36 fok között változik az év egészében. A trópusi éghajlat annak köszönhető, hogy eredetileg esőerdő volt a területen, de a mezőgazdaság miatt a növényzet nagy részét kiírtották. Manapság viszont a bányászat és a fakitermelés fenyegeti az erdőket. Még így is megmaradt két nemzeti park, bár 2003-ban még közel 55 védett területe volt az országnak, amely a kiterjedés 4,5%-át jelentette.

Az ország hivatalos pénzneme a leone, a legfőbb népcsoport pedig a szudániak. Bár a hivatalos nyelv az angol, mégis inkább sajátos népi nyelvet használnak a mindennapokban. A vallásban sincs meglepő adat, hiszen a népesség 70-80%-a muzulmán, míg a keresztények aránya mindössze 10-20%.

A saját pénznem, a rohamosan növekvő lakosság és a polgárháború miatt a világ egyik legszegényebb és legeladósodottabb országa. A lakosság 70%-a a szegénységi küszöb alatt élt még a 2000-es években. Ez főként az 1991 és 2001 között zajló polgáháború miatt van, ahol közel 50 ezren haltak meg. A többség a szomszédos országokba menekültek. A tíz év alatt 1300 iskola semmisült meg, így a taníttatás a mai napig hatalmas probléma a területen. Az iskolahiány a háború óta gond, ahogy a tanárok hiánya és a nehézkes közoktatás biztosítása is rátesz még egy lapáttal az amúgy is szegény országra. Az iskolás korúak 30%-a nem jár iskolába, jelenleg nagyjából 240 ezer gyermek nem tud fejlődni. Az általános iskolát is csak nagyjából 64%-uk fejezi be, de a lányoknál még ennél is rosszabb az arány. A fiatalok mindössze 37%-a tud olvasni, amely hatalmas aránynak számít. 

Sierra Leone ráadásul világelső a halvaszületések számában. 

Az ország egyetlen lehetősége a mezőgazdaság és az ipar fejlesztése. A növénytermesztés területén előszeretettel ültetnek rizst, batátát, pálmát, kávét, kakaót és többféle gyümölcsöt. Az ipar kapcsán pedig a jelenlegi legjelentősebbek a vasérc- és a bauxitbányászat, illetve a növényolaj- és a faipar, amely a már említett esőerdők megmentésén viszont egyáltalán nem segít.

Sierra Leone közútjainak mindössze 1/10-e volt aszfaltozott a 2000-es évek elején. Ez a szám valamelyest növekedett azóta, de a legtöbb helyen még mindig inkább földesúton lehet közlekedni. Az országban mindössze 84 km-nyi vasútvonal van, repterük is csak egy van, a fővárosban. Éppen ezért turizmus nem igen van, amelyen az sem segít, hogy vagy túl drága a hotel, vagy egyáltalán nincs egy-egy tengerparti városban. Olcsóbb szálláshelyek szinte nem is léteznek errefelé.

Ha mégis elutaznánk ide, akkor lehetőségünk van számos piac meglátogatására, ahol aztán kamatoztathatjuk az alkudozó tudásunkat. Az emberek nem csak itt, hanem az egész országban írtózatosan kedvesek, hiszen önzetlenül invitálnak az otthonukba ebédre, vagy vacsorára. Ami még hatalmas előnye az országnak - márha szereted a gyümölcsöt -, hogy brutálisan finom és érett mangót, ananászt és egyéb exotikus finomságot kóstolhatsz, ha erre jársz.

Ami miatt viszont érdemes átgondolni az utazást, az az, hogy a főváros nagyon zajos, folytonos tolakodás és iszonyatosan büdös uralkodik ott. Vízum nélkül esélytelen, hogy kijussunk, ráadásul figyelembe kell venni az ebolát is, amely bár 2016-ban elvileg eltűnt az országból, bármikor újra visszatérhet a járvány.

Összességében tehát egy egészségügyi szempontból nem túl biztonságos országról beszélhetünk, amely egyre jobban elszegényedik. Nem segít rajta sem a turizmus, sem az, hogy folyamatosan írtják az erdőket. Sajnos hiába az ipari tevékenység, az eladósodáson mit sem segít hosszútábon, hiszen az energiaforrások is végesek. 

Kiskorom óta imádok utazni. Édesanyámmal és a nővéremmel évi több alkalommal is felkerekedtünk, hogy bejárjuk az országot. Vagyok olyan szerencsés, hogy már 18 éves korom előtt több alkalommal eljutottam külföldre. Az ehhez fűződő szeretetem csak fokozódott, amikor három hónapig külföldön dolgoztam, majd a tanulmányaimat is turisztikán végeztem el. Nem volt megállás, már akkor felötlött a fejemben, hogy nem tudom mikor, de biztos vagyok benne, hogy egyszer egyedül is útra kelek. De nem ám az országon belül! 

Tavaly augusztusban már több mint két éve dolgoztam, mellette pedig az ötödik félévemet tapostam levelező tagozaton. Régóta voltam már magam alatt, küzdöttem mentális problémákkal. Ekkor ötlött a fejembe, hogy itt az ideje annak a nagy álomnak, hogy repülőre üljek és elutazzam valahova, ahol csak és kizárólag azt csinálok, amit akarok, azt nézek meg, amit szeretnék és legfőképpen mindezt egyedül tegyem.

Már júliusban elkezdtem azon gondolkodni, hogy ezt a második repülős utamat valóban egyedül akarom-e megtenni. Első körben szerettem volna vinni magammal valakit, de aztán valahogy úgy alakult, hogy rájöttem, nekem erre most egyedül van szükségem. A helyszín még nagy kérdés volt. Először csak nézegelődtem, hogy mikor tudnám megoldani mindezt. A tanulás mellett nem sok szabadságom maradt, így kérdéses volt, hogy hova tudom beilleszteni ezt az utazást. Adott volt az október 23-ai "hosszú hétvége", így arra esett a választásom. Tudniillik én hétfőn nem dolgozom, így egy napos szabadsággal megúsztam a dolgot. 

Megvolt az időpont és a terv is, hogy egyedül megyek. Már csak a helyszín kellett. Szóba jött Amszterdam, Spanyolország, de tulajdonképpen szinte minden európai helyszín, ahova kedvező áron tudtam volna elutazni. Sosem vágytam Angliába, de azért csak-csak befurakodott a képbe egy-egy repjegy, ami Londonba szólt. Hosszas huza-vona után úgy döntöttem, hogy jó lesz nekem ez. A Brexit miatt amúgy is kétséges volt, hogy mikor tudnék egyáltalán kijutni oda a későbbiekben. Szeptember első hetében lefoglaltam hát azt a repjegyet. Ekkor még nem tudatosult bennem, hogy én ezt tényleg meglépem. Tegyük hozzá, hogy én német kéttannyelvűs voltam, az angol csak második nyelvem volt és bár teljesen jól megértem, a beszéddel még vannak gondjaim. De nem számított, tudtam, hogy megcsinálom.

Megvolt az időpont és a repjegy. A szállás kiválasztása megint egy hosszasabb művelet volt. Tudtam, hogy airbnb-n találni fogok magamnak valamit, ám nem számoltam azzal, hogy túl közeli időpontot tűztem ki. A kiadó lakások nagy része elkelt, ráadásul Londonban inkább szobákat van lehetőség kivenni, mintsem egy egész apartmant. Ezzel nekem nem volt gondom, ám nehezen döntöttem el, hogy egy 9 milliós főváros melyik részére is kéne mennem. Mivel a gépem Lutonba érkezett meg, így próbáltam ehhez keresni valami közeli helyet. Persze nem volt ez olyan egyszerű. Végül egy nagyon kedves hölgynél foglaltam, amit végül egy percig sem bántam meg. Első körben írtam neki, hogy szeretném letenni a holmimat előbb mint este hat, ugyanis csak akkor lehetett volna átvenni a szobát. De most figyeljetek! A hölgy amúgy dolgozik és pont azon a napon volt szabadságon, így azt írta, hogy nyugodtan menjek, lerakhatom a bőröndömet. Ehhez is szerencse kell! Így tehát megvolt mindenem, amire szükségem volt, hogy elinduljak.

Ezt követte a helyszínek kiválasztása, hogy mit szeretnék megnézni. Egy dolgot tudtam, hogy Brighton-t nem hagyhatom ki. Nagyjából három éve vágyom arra, hogy egyszer eljuthassak oda, nem véletlen, hogy végül saját magamnak is rábólintottam a londoni útra. A másik nagy vágyam természetesen a Harry Potter stúdió volt, amit kis naívan azt hittem, ráérek lefoglalni. Nos, már szeptember elején nem volt egy darab hely sem arra az évre. Így ezt meggyászolva, keresgéltem tovább. Kész terveket szőttem arról, hogy mikor és hova fogok menni. Tudtam, hogy az első napon nem utazom sehova, muszáj először felfedeznem Londont és csak utána mehetek a tengerpartra. Ennek alapján állítottam össze a látnivalók listáját. 

A repjegy, a szállás és a látnivalók listája után jöhetett a konkrét tervezés, pénzügyek és az apróságok. Az Utazz egyedül következő részében elmesélem, hogy jutottam ki és miket láttam Európa legnépesebb fővárosában. 

Az internet világában számos érdekességet megtudhatunk az internetről, amiket ma nem tanítanak az iskolákban. A földrajz órák nagy része elmegy a Föld megsimerésére, az országok helyének beazonosítására, illetve pár apróság fér még bele a négy éves általános iskolai képzésbe. Ehhez nyújtok egy kis segítséget, hiszen összeszedtem pár olyan tényt, amelyek lesokkoltak még engem is.

Mindannak ellenére, hogy a klímatudósok folyamatosan hangoztatják, nem növekszik az ózonlyuk. Valóban sokat változott az elmúlt évtizedekben, de inkább sűrüsödik, mintsem növekszik. A kutatások kimutatták, hogy 2015-re nagyjából négymillió négyzetméterrel csökkent az Antarktisz feletti ózónlyuk a 2000-es adatokhoz képest. A montreáli jegyzőkönyv miatt lehetséges, hogy ennek ellenére folyamatosan sűrűsödik, hiszen az 1987-ben kiadott dokumentum megtiltotta az ózonbontó vegyi anyagok használatát.

A valaha mért leghidegebb hőmérséklet -89,2 fok

1983. július 21-én mérték a valaha volt leghidegebb hőmérsékletet. Az Antarktiszon lévő Vosztok kutatóállomás rögzítette ezt az értéket egy csodálatos nyári napon. A tengerszint felett 3500 méteren elterülő város a korábbi rekordját döntötte meg, amely 88,3 fok volt 1960-ban. A hőmérsékleti adatokat 1912-ben kezdték el feljegyezni, így "csak" az elmúlt kicsit több mint 100 évről vannak információk. A meteorológusok szerint ilyen kirívó értékhez tiszta égbolt, naphiány és szélcsend szükséges. A világon csak pár ilyen területen lehetséges ennyire hideg. Ide tartozik a Kelet-Antarktiszt fennsíkja, Grönland központja és Szibéria keleti része.

Védve vagyunk a túlmelegedéstől

Legalábbis a Föld biztosan. A bolygónk az egyetlen, amely lemezes tektonikával rendelkezik. A hét óriási lemez, azaz kontinens - évről-évre különböző irányokba mozog, amelyek sebessége néha a 10 centimétert is elérheti egy év alatt. Ennek köszönhetően a Föld tulajdonképpen ismétli a "szénciklust", amely megakadályozza a túlmelegedését. Bár az új kutatások szerint a bolygónk hőmérséklete olyan magas is lehet, hogy fokozatosan leállítja a globális lemeztonikát, ezért nem mozdulnak el a kontinensek sem. Ettől azonban mostanában nem kell tartanunk, hiszen ez csak akkor következik be, ha a földfelszín átlaghőmérséklete 40-50 fokkal a mai érték fölé emelkedik.

Visszatérhet a Pangea

Nagyjából 300 millió évvel ezelőtt a Föld egy nagy kontinensből állt, amelyet Pangea-nak hívunk. Ez szépen lassan kettévált, majd hat részre bomlott. A tudósok megállapították, hogy körülbelül 250 millió év múlva újra egyesülhetnek, amit már Új-Pangea-nak fogunk hívni. Valószínű, hogy nem az emberiség, hiszen ez olyan távoli jövő, hogy a felmelegedés és egyéb változások miatt, mi azt már nem fogjuk megélni.

Tokió a legnépesebb város

A Föld leglakottabb települése jelenleg Tokió. A Japán városban 38 millióan élik mindennapjaikat, amelyet - összehasonlításképpen megemlítve - Delhi követ, ahol 25 millian laknak. A harmadik helyet Shanghai szerezte meg, amelynek népessége már "csak" 23 millió. A leglakottabb európai város London, ahol 10 millióan élnek. Az első tízbe befért még New York, Kairó, Mexikó, Oszaka, Peking, Mumbai és Sao Paolo is.

A legritkábban lakott ország

Azt mindenki tudja, hogy Monaco a legsűrűbben lakott ország a világon. Kevés helyen említik viszont Mongóliát. Az ázsiai ország népsűrűsége mindössze 1,78 fő/négyzetkilométer. Összehasonlításképpen Monacoé 16754, amely brutális számadat. Érdemes viszont hozzátennem, hogy Mongólia területének nagy része füves puszta, északon és nyugaton pedig magas hegyekkel tarkított. A délen elterülő Góbi-sivatagot már meg sem említem. Népessége alig éri el a három millió főt sem, területe ehhez képest 1 564 116 km2. (Magyarország: 93 030 km2)