Az internet világában számos érdekességet megtudhatunk az internetről, amiket ma nem tanítanak az iskolákban. A földrajz órák nagy része elmegy a Föld megsimerésére, az országok helyének beazonosítására, illetve pár apróság fér még bele a négy éves általános iskolai képzésbe. Ehhez nyújtok egy kis segítséget, hiszen összeszedtem pár olyan tényt, amelyek lesokkoltak még engem is.

Mindannak ellenére, hogy a klímatudósok folyamatosan hangoztatják, nem növekszik az ózonlyuk. Valóban sokat változott az elmúlt évtizedekben, de inkább sűrüsödik, mintsem növekszik. A kutatások kimutatták, hogy 2015-re nagyjából négymillió négyzetméterrel csökkent az Antarktisz feletti ózónlyuk a 2000-es adatokhoz képest. A montreáli jegyzőkönyv miatt lehetséges, hogy ennek ellenére folyamatosan sűrűsödik, hiszen az 1987-ben kiadott dokumentum megtiltotta az ózonbontó vegyi anyagok használatát.

A valaha mért leghidegebb hőmérséklet -89,2 fok

1983. július 21-én mérték a valaha volt leghidegebb hőmérsékletet. Az Antarktiszon lévő Vosztok kutatóállomás rögzítette ezt az értéket egy csodálatos nyári napon. A tengerszint felett 3500 méteren elterülő város a korábbi rekordját döntötte meg, amely 88,3 fok volt 1960-ban. A hőmérsékleti adatokat 1912-ben kezdték el feljegyezni, így "csak" az elmúlt kicsit több mint 100 évről vannak információk. A meteorológusok szerint ilyen kirívó értékhez tiszta égbolt, naphiány és szélcsend szükséges. A világon csak pár ilyen területen lehetséges ennyire hideg. Ide tartozik a Kelet-Antarktiszt fennsíkja, Grönland központja és Szibéria keleti része.

Védve vagyunk a túlmelegedéstől

Legalábbis a Föld biztosan. A bolygónk az egyetlen, amely lemezes tektonikával rendelkezik. A hét óriási lemez, azaz kontinens - évről-évre különböző irányokba mozog, amelyek sebessége néha a 10 centimétert is elérheti egy év alatt. Ennek köszönhetően a Föld tulajdonképpen ismétli a "szénciklust", amely megakadályozza a túlmelegedését. Bár az új kutatások szerint a bolygónk hőmérséklete olyan magas is lehet, hogy fokozatosan leállítja a globális lemeztonikát, ezért nem mozdulnak el a kontinensek sem. Ettől azonban mostanában nem kell tartanunk, hiszen ez csak akkor következik be, ha a földfelszín átlaghőmérséklete 40-50 fokkal a mai érték fölé emelkedik.

Visszatérhet a Pangea

Nagyjából 300 millió évvel ezelőtt a Föld egy nagy kontinensből állt, amelyet Pangea-nak hívunk. Ez szépen lassan kettévált, majd hat részre bomlott. A tudósok megállapították, hogy körülbelül 250 millió év múlva újra egyesülhetnek, amit már Új-Pangea-nak fogunk hívni. Valószínű, hogy nem az emberiség, hiszen ez olyan távoli jövő, hogy a felmelegedés és egyéb változások miatt, mi azt már nem fogjuk megélni.

Tokió a legnépesebb város

A Föld leglakottabb települése jelenleg Tokió. A Japán városban 38 millióan élik mindennapjaikat, amelyet - összehasonlításképpen megemlítve - Delhi követ, ahol 25 millian laknak. A harmadik helyet Shanghai szerezte meg, amelynek népessége már "csak" 23 millió. A leglakottabb európai város London, ahol 10 millióan élnek. Az első tízbe befért még New York, Kairó, Mexikó, Oszaka, Peking, Mumbai és Sao Paolo is.

A legritkábban lakott ország

Azt mindenki tudja, hogy Monaco a legsűrűbben lakott ország a világon. Kevés helyen említik viszont Mongóliát. Az ázsiai ország népsűrűsége mindössze 1,78 fő/négyzetkilométer. Összehasonlításképpen Monacoé 16754, amely brutális számadat. Érdemes viszont hozzátennem, hogy Mongólia területének nagy része füves puszta, északon és nyugaton pedig magas hegyekkel tarkított. A délen elterülő Góbi-sivatagot már meg sem említem. Népessége alig éri el a három millió főt sem, területe ehhez képest 1 564 116 km2. (Magyarország: 93 030 km2)