Mezítlábas gondolatok

Mivel nagyon szerettétek az előző kultúrkörutas cikket a Dél-Dunántúlról, arra gondoltam, hogy elhozom nektek a következő részt. Még javában tombol a nyár és a legtöbben itthon nyaralnak, így arra a döntésre jutottam, hogy itt az ideje felfedezni egy kicsit a Balatont és környékét. Sokan csak a füredi, siófoki vagy éppen a lellei strandot veszik célba, pedig a tó nem csak ezekből a helyekből áll. 

A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava. Ezt mindenki megtanulja már általános iskolában. A magyar tenger a Dunántúl közepén található. Keleten a Mezőföld, északon a Balaton-felvidék, nyugaton és délen pedig a Zalai- és a Somogyi-dombság határolja. Vize sekély, könnyen felmelegszik, éppen ezért alkalmas fürdésre és sportolásra egyaránt. 77 km hosszú, a legnagyobb távolság Balatonvilágos és Balatonalmádi között található, ahol közel 13 km-t kell menni, hogy átérjünk a túlsó partra. Ezzel szemben Tihany és Szántód között csak 1,5 km-t szükséges megtenni. Legmélyebb pontja szintén Tihanynál található, a Tihanyi-kút 12,5 méter mélyen található, a parttól nagyjából 300 méterre. 

A Balaton és környéke a főváros után a második leglátogatottabb régió. A fő vonzerejét a Balaton partja jelenti, ahol fürdeni, vitorlázni, horgászni, hajókázni és sétálni lehet. Legismertebb városai Siófok, Balatonfüred, Balatonlelle, Keszthely és a fesztiválok többségének otthonot adó Zamárdi.

Gyógyturizmus

Hévíz neve senki számára nem ismeretlen. Itt található a Hévízi-tó, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. A tó vize magas kalcium- és magnéziumtartalmú, hidrogénkarbonátos, enyhe radontartalmú kénes gyógyvíz. Számos programnak és rendezvénynek ad otthont télen és nyáron. A látogatók többsége magyar, de érkeznek vendégek Oroszországból, Németországból, illetve Skandináviából.

Hévíz mellett híres fürdő található Zalakaroson. A vízkészlet miatt a legjelentősebbek egyikének tartják. Ne feledkezzünk meg Balatonfüredről sem. Itt épült fel a Balatonfüredi Állami Szívkórház. Veszprém megye se maradt ki jóból. A Kórház-barlang Tapolcához tartozik, amelynek teljes hossza 2850 méter. Mélysége a bejárattól számítva 14 méter, a víz alatt pedig 36 méter. A helyet 1925-ben fedezték fel, amelyet gyógyászati célokra is használnak.

Kulturális turizmus

A tó északi partján számos kulturális nevezetesség található. Itt fekszik Keszthely, amelynek fő látvnivalója a méltán híres Festetics-kastély. Építése a 18. század elején kezdődött meg, de csak a század végén fejezték be. A Tihanyi-félszigetig kell mennünk ahhoz, hogy meglátogathassuk a tihanyi Bencés apátságot. Itt őrzik I. András Árpád-házi uralkodó sírját, illetve megtekinthető az első latin betűvel írt nyelvemlékünk másolata is, azaz a Tihanyi Apátság alapító levele.

Egy kicsit északabbra utazva Nagyvázsony környékén található a Kinizsi vár, ahol egy Vármúzeum is található. Romok találhatóak még Szigligeten, illetve a tó déli partjától nem messze fekvő Somogyváron is. A bencés kolostor maradványai még az 12. századból maradtak meg. A látogatók előtt 1991-ben nyílt meg, azóta több felújításon és bővítésen is keresztül ment.

Borturizmus

A Balaton méltán híres a borairól. Mivel körbe hegyek emelkednek ki, így ezeken a területeken tökéletes szőlőültetvényeket lehet kialakítani. A történelmi borvidékek közé sorolható a Badacsonyi, a Balatonboglári, a Balatonfüred-Csopaki, a Balatonmelléke és a Balatonfelvidéki borvidék. A Badacsonyit például előszeretettel látogatják külföldiek is, hiszen számos pincészetbe nyerhetnek betekintést, ahol kóstolón vehetnek részt, illetve helyi ételeket lehetőségük van kipróbálni. A kilátásról már nem is beszélve. 

A Balatonon és környékén nincs hiány programokban. Egész évben folyamatosak a rendezvények, hiszen nem csak nyáron tartanak fesztiválokat. Ugyanúgy vannak Majálisok, Szüreti programok, Ádventi vásárok és koncertek itt is, mint az ország többi régiójában. A legtöbbet évente megtartják, így összegyűjtöttem pár ismertebbet, amelyekre - az idei évet kivéve - bármikor ellátogathatunk.

• Kékszalag Nemzetközi Vitorlásverseny
• Balaton-átúszás
• Balatonboglári Szüreti Fesztivál
• Advent és karácsony Keszthelyen
• Fonyódi Kolbászfesztivál
• Füredi Tavaszi Fesztivál
• Tihanyi Félmaraton
• Nemzeti Regatta
• Levendula Fesztivál (Tihany)
• Street Fesztivál (Keszthely)
• Balaton Sound (Zamárdi)
• Strand Fesztivál (Zamárdi)
• VeszprémFest 
• Anna-bál (Balatonfüred)
• Szent István Napok (Fonyód)
• Napfelkelte Félmaraton (Badacsony)
• B my Lake (Zamárdi)
• Pontyfesztivál (Vonyarcvashegy)
• Fonyódi Harcsafesztivál
• Szigligeti Félmaraton
• Őszi magyar filmnapok (Keszthely)

A legtöbbünk szeret különböző ételeket kóstolni. Találtam pár olyat, amit lehet, hogy sokan ismernek, de szerintem még kevesen készítettek el. Van itt újdonság Görögországból, Törökországból és Ázsiából is. A dakos reggelire és vacsorára is tökéletes, a naan kenyeret szintén fogyaszthatjuk a nap bármely szakában, míg a baklava inkább édességnek tökéletes. Nem feledkeztem meg a fagylalt kedvelőkről sem, hiszen hoztam egy zöld teás receptet is. 

Görögörszágból sok fogást ismerhetünk. Innen származik az igazi gyros, a görög saláta, illetve a tzatziki is. Most egy újabb finomsággal ismertetlek meg benneteket. A dakos, vagy más néven ntakos Kréta szigetéről származó feltét, amely mára már az egész országban elterejedt. Tulajdonképpen ez a görögök bruschettája, de ennek alapja egy pirított rozsos zsemleféle. A paximadiára egy fűszeres, früss, nyeres paradicsompüré kerül. Erre kerül a feta, illetve az olívabogyó, a lilahagyma és az olívaolaj.

Hozzávalók:

A paradicsomokat meghámozzuk, majd egy nagyobb lyukú reszelőn lereszeljük. Ehhez hozzáadjuk az oregánót, a sót és a borsot, majd meglocsoljuk egy deci olívaolajjal. A masszát jól összekeverjük. Ezt követően foglalkozunk a zsemlével, amiket felbevágunk és egy száraz serpenyőben a vágott felükkel megpirítunk. Ha kész, akkor egy tálra helyezzük és meglocsoljuk egy kis olívaolajjal. Erre mehet a fűszeres keverék, a tetejére pedig fetát morzsolunk. A finomságot még egy csepp olajjal meghintjük és már tálalhatjuk is.

Nem messze Görögországtól fekszik Törökország, ahonnan számos finomság származik, amelyet az elmúlt években idehaza is sokan kipróbáltak már. A baklava az egyik ilyen, ami a balkánról származik. A törökök mellett az arabok, az örmények, a bolgárok, a szerbek és persze a görögök is előszeretettel fogyasztják. A süteményféle tehát számos ország konyhájában megtalálható. A rétestészta alapú diós édességet cukorral és mézzel ízesítik. 

Hozzávalók:

Elkészítés:

A baklava készítését a sziruppal kezdjük, amelyhez 5,3 dl vizet egy kis lábosban elkeverünk 80 dkg cukorral. Ezt a citrommal ízesítjük, majd nagyjából öt percig forraljuk. Ezt követően félretesszük és hagyjuk kihűlni.

Jöhet a töltelék, amihez a darált diót és a vajat használjuk majd. A 25x35-ös tepsit vajjal kikenjük, majd rétegesen belefektetjük a réteslapok felét. A legfelső réteget megkenjük egy kis vajjal, majd elosztjuk rajta a diót. Erre jöhet a maradék réteg. Ne feledjük az utolsó 3-4 lapot vékonyan megkenni egy kis vajjal. Ezután a baklavát kisebb négyzetekre vágjuk, majd leöntjük a maradék olvasztott vajjal. Mehet a 200 fokra előmelegített sütőbe 35-40 percre. Látni fogjuk, hogy mikor jó. Ha a teteje egyenletesen megpirult, akkor kivehetjük. 

A még forró süteményt meglocsoljuk a cukorsziruppal, majd minimum négy órát hűlni hagyjuk. Ez idő alatt az édesség teljesen beszívja a szirupot. Igazi kalóriabomba, de egyszer megéri kipróbálni!

A különleges kenyérféle a perzsáktól származik. Az iráni recept már egész Közép-Ázsiában és Indiában elterjedt, hiszen a legtöbb háztartás ismeri és szereti is készíteni. Ez olyan, mint nálunk a pite vagy a rétes, minden családnak megvan a saját, jól bevált receptje. Az igazi naan kenyér tandoori kemencében sül, de még nálunk sincs mindenhol effajta sütő. Éppen ezért kitalálták, hogy lehetne mindezt serpenyőben elkészíteni. Az alap recept mellett természetesen számos ízesítéssel találkozhatunk az interneten. Ilyen a vajas, a fokhagymás, a chilis, a fűszeres, de még a lilahagymás is. Most az eredetivel ismerkedhettek meg.

Hozzávalók:

Elkészítés:

Először az egy deci langyos vízben feloldjuk a cukrot, majd mehet bele az élesztő. Hagyjuk felfutni. Eközben a lisztet egy edénybe tesszük, hozzáadjuk a sót, majd beletesszük a joghurtot és az élesztős vizet. Ezt összegyúrjuk és annyi vizet adagolunk hozzá, hogy egy lágy tésztát kapjunk. Semmiképpen se legyen túl kemény, mert akkor nem tudjuk kinyújtani. A tésztából egy nagy gömböt formázunk, majd egy fél órát pihenni hagyjuk. 

Közben előkészítjük a serpenyőt. Ha letelt az idő, a tésztát hat részre osztjuk és gombócot formálounk belőlük. Amit nem használunk, letakarjuk. Enyhén olajos kézzel tudunk vele dolgozni egy kicsit meglisztezett deszkán. Fogunk egy folyót, majd ovális alakúra nyújtjuk. Dolgozhatunk vele úgy, mint a lángossal. Ekkor csak széthúzogatjuk a tésztát, majd az egyik oldalát hideg vízzel megkenjük. A vizes felével a forró serpenyőbe tesszük. Ha nem olajozzuk túl, akkor most odaragad a tészta, de nem baj, hiszen pont ez a cél. Addig hagyjuk így, amíg látni, hogy a tészta átsült és felhólyagosodott. Ha már jó, akkor megfordítjuk és a másik felét is megsütjük. Ha kész van mind a hat lap, akkor már tálalhatjuk is. Ha nem ízesített verziót készítettünk, akkor megkenhetjük egy kis vajjal és szórhatunk rá egy kis rozmaringot, koriandert, vagy bármilyen általunk kedvelt fűszert.


Ha már nyár, akkor nem hagyhatjuk ki a fagylaltokat sem. Házilag könnyen készíthetünk finomabbnál-finomabb fajtákat. Ott van a jól ismert banánfagyi, de a többi gyümölccsel is bátran próbálkozhatunk. Most egy élénkítő és frissítő zöld teás verziónak a receptjét hoztam el nektek. Elkészítése könnyű és gyors, nem igényel különösebb gasztronómiai tudást.

Hozzávalók:

• 2 tojássárgája
• 1 evőkanál cukor
• 2 evőkanál zöld tea
• 1/2 rúd vanília (ha nincs, vaníliás cukor is megteszi)
• 2,5 dl tejszín
• 3 dl tej
• 2 evőkanál forró víz
• cukor/méz/édesítő ízlés szerint

Már több bejegyzés is született a kultúrkörút cikksorozatomhoz, de egyiknek sem volt köze Magyarországhoz. Úgy gondoltam, hogy épp itt az ideje felfedezni egy kicsit hazánkat is, azon belül is főként a Dél-dunántúli régiót. Mivel én Somogy megyében élek, így tudom, hogy a turisztikai szektor sajnos nem jár élen. Mivel a Balaton külön részleghez tartozik, így a lakosok nagy része úgy gondolja, hogy itt mást már nem is láthat. Pedig ez közel sem így van. Ebben a cikkben összegyűjtöttem nektek azokat a helyszíneket, ahova érdemes ellátogatni, ha a Dél-Dunántúlon jártok. 

A Dél-Dunántúl a hét magyarországi régió egyike. Az ország délnyugati részében helyezkedik el, amit három megye alkot, Baranya, Somogy és Tolna. A központ Pécs, de ez főként a lakosság létszáma miatt van így. A népesség nem éri el a 900 ezer főt, így nem mondható sűrűn lakott területnek. Kiterjedése több mint 14 ezer km2, amellyel hazánk legnagyobb régiója és a legritkábban lakott térsége. Ide tartozik az ország egyetlen atomerőműve Pakson, illetve cukorgyára Kaposváron.

A régióban öt borvidék található: Balatonboglári, Tolnai, Szekszárdi, Mecsekaljai és a Villány-Siklósi. A táj felszíni és felszín alatti vízkészletekben gazdag, hiszen jelentős vízmennyiséget szállít a Duna és a Dráva is. Hazánk legjelentősebb és Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton is ehhez a területhez tartozik - földrajzi szempontból. 

A régió településszerkezete kedvezőtlen, hiszen bár a városhálózat fejlődik, még mindig elmarad az ország többé részéhez képest. Nagy arányban találhatóak aprófalvak és kistelepülések. A 655-ből 346 aprófalunak számít, amelyekben a lakosság több mint tíz százaléka éli mindennapjait. A legtöbb ilyen település Baranya megyében található, itt a községek közel 70%-a 500 lakos alatti faluban él. Ez az arány Tolna megyében 28%, míg Somogyban 44%. Nehézséget okoz, hogy bár Kaposvár és a Balaton között megépült a gyorsforgalmi út, amelyet 2019-ben át is adtak, autópálya továbbra sem vezet fel a tóhoz.

A Dél-dunántúli régió 24 kistérségéből 9 hátrányos helyzetű, további 9 pedig a leghátrányosabbak közé sorolható. A legfejlettebb területek természetesen a megyeszékhelyek és környékük, illetve a Siófok és agglomerációja.

Természeti és kultúrtörténeti értékek

A megye legfőbb látnivalói Pécsett találhatóak. A város mediterrán hangulatú, megnyerte az Európa Kultúrális Fővárosa címet 2010-ben. Megtekinthetjük a világörögség részét képező ókeresztény sírkamrákat, valamit számos múzeumba is ellátogathatunk. Ilyen a Csontváry Múzeum, a Zsolnay Múzeum és a Victor Vasarely Múzeum. Nem szabad kihagyni a Tv-tornyot sem, ahova ha felmászunk, akkor beláthatjuk az egész várost és ehetünk egy finomat az itteni étteremben. Az építményt 40-50 km-es körzetben szinte mindenhonnan látni. 

Nem messze utazva elérünk Mohácsra, ahol egy látványos történelmi emléket tekinthetünk meg. Itt található a mohácsi csata emlékhelye. A másik irányba autókázva Szigetvárra érünk, ahol a szigetvári várat csodálhatjuk meg. Várakból nincs hiány, hiszen Siklóson, Pécsváradon és Magyaregregyen is van belőlük maradvány. 

A megye természeti értékei közé tartozik az Abaligeti cseppkőbarlang, ahova a körénykbeli iskolások nagy része rendszeresen ellátogat. Szinte kötelező osztálykirándulásos program Somogyból, Baranyából, de még Tolnából is. Nem messze innen a Kelet-Mecsek erdeiben bújnak meg a múltat idéző falvak, mint Kisújbánya, Püspökszentlászló vagy éppen Óbánya. 

Fürdés szempontjából sem kell messze mennünk. Az említett termálfürdők mellett lehetőségünk van megmártózni az Abaligeti-tóban, az Orfűi tavak egyikében, vagy pedig a Pécsvárad mellett található Dombay-tóban. A gyógyfürdőzés központja kétségkívül Harkány, de Sikondáról sem szabad megfeledkeznünk. Harkánytól nem messze található ráadásul egy híres borváros, Villány is. A településen a számos pincészet és borászat mellett, megnézhetjük a Villányi pincesort és a Bormúzeumot is.

A leghíresebb turisztikai programért sem kell messze menni, hiszen a Mohácson minden évben megrendezésre kerül a Busójárás, ahova mindenkinek legalább egyszer el kell látogatnia az életében. Emellett nem szabad megfeledkezni a pécsváradi leányvásárról sem, amely minden évben megrendezésre kerül.

Ha nyáron látogatunk el Baranya megyében egy kellemes kirándulásra, akkor érdemes délre is lemenni egy kicsit. A vajszlói dinnye országos hírű, így mindenképpen megér egy kóstolót. Természetesen ha már odaáig elvezetünk, akkor a Drávát is érdemes megcsodálni, illetve itt található az Ős-Dráva Látogatóközpont is, ahol interaktív kiállítást tekinthetünk meg, tanösvényen túrázhatunk, de még madármegfigyelésnek is rész vehetünk.

A megye központja Kaposvár, ahol szintén találhatóak várromok, amiket érdemes megtekinteni. A megyeszékhely a Somogyi-dombság mellett található. Itt található a Rippl-Rónai Múzeum, a Csíky Gergely Színház, amelyet tavaly újítottak fel teljesen. De lehetőségünk van megmártózni a Virágfürdőben, vagy benézni a Vaszary Emlékházba, esetleg részt venni pár fesztiválon. Minden évben megrendezésre kerül a Tavaszi Fesztivál, a Rippl-Rónai Fesztivál, a Mézfesztivál, illetve a Kaposvári Állattenyésztési Napok az egyetem területén. További programok a megyében: Krisna-völgy (Somogyvámos), a Balatonboglári Szüreti Fesztivál, a Mesztegnyői Rétesfesztivál, a Zselici Tüzes Lecsó Főzőkavalkád, illetve számos egyéb gasztrofesztiválnak is helyet ad a terület.

A megye egyik legnagyobb látványossága a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, 8 km-re Kaposvártól. Itt az országban egyedülállóan, helyi kezdeményezésre, egy élő faluban létrejött falumúzeumot tekinthetünk meg. Ennek célja, hogy a fennmaradt népi építészeti emlékeket és tárgyakat összegyűjtse. A hagyományok fenntartása is nagyon fontos a falu számára. Nem messze a falutól található Patca, ahova minden gyermekes családnak érdemes ellátogatnia. A Katica Tanya egy élményközpont, amelyet egy családi vállalkozás által jött létre. A 13 hektáros területen van vízipark, kültéri csúszda, beltéri játszóház, de még mászófalon is kipróbálhatjuk magunkat. 

Természetesen barangolhatunk a várostól délre található Zselicben is, amelynek kiterjedése egészen Baranyáig elér. A Ropolyi-tónál például horgászni és kirándulni tudunk, de innen pár száz méterre megtekinthetjük a Zselici Csillagparkot, amelyhez egy kilátó is társul. Ide felmászva jó idő esetén a Balatonig, vagy akár Horvátországba is elláthatunk. Kirándulni tudunk továbbá Mesztegnyőn, ahol erdei vasúttal utazhatunk, vagy Kaszó és környékén, ahol szintén található kisvasút. Mindemellett pedig betekintést nyerhetünk a vadállatok életébe, hiszen Kaszó mellett Középrigócpusztán, Zsippón és Bőszénfán is található egy-egy vadas-, illetve állatpark. Ne feledkezzünk meg továbbá a Petesmalmon található Vidraparkról sem, amely az egész országban különlegesnek számít.

Mivel turisztikai szempontból a Balaton nem ehhez a térséghez tartozik, így Somogy megye nagy gondban volt és van. Ettől függetlenül nincs hiány állóvízben, hiszen a mesterségesen kialakított Desedát nyugodtan meglátogathatjuk. Található itt kemping, kalanderdő, látogatóközpont, kilátó, arborétum, de természetesen fürdési lehetőség is adódik. A Fekete István Látogatóközpontban többet tudhatunk meg a tó élővilágáról, madármegfigyelésen vehetünk részt, de még egy hatalmas akváriumba is betekintést nyerhetünk.

A fő vonzerő Szekszárd és környéke és a Duna, illetve a Gemenci, illetve a Gyulaji erdők. Szekszárdon több látnivaló és program is várja az idelátogatókat. Az ország legkevesebb lakosú és a harmadik legkisebb területű megyeszékhelye. A városban minden évben megrendezésre kerül a Szekszárdi Szüreti Fesztivál, ahol főként a szüreti népszokásokat mutatják be. Múzeumok terén sincs hiány, hiszen ellátogathatunk Babits Mihály szülőházához, a Wosinsky Mór Múzeumba, a Mézeskalács Múzeumba, de még a volt Törökfürdőt is megtekinthetjük. További látnivalók között szerepel a Béla Király tér, a mohácsi vész emléktáblája, de természetesen a kilátóhoz is elmehetünk.

Szekszárdtól nem messze található a gemenci erdő, ahol számos vadállattal találkozhatunk, ha felülünk a Gemenci-kisvonatra. Itt található a világ legnagyobb fekete gólya állománya is. Gyulajban hasonló rezervátumot tartanak fent, ahol a dámvadállomány az elmúlt időszakban világhírűvé is vált. 

Tolna megyében emellett a mai napig találkozhatunk olyan falvakkal, ahol erősen őrzik a hagyományokat. A Sárköz falvai, mint Őcsény, Decs, Alsónyék és társai népi öröksége az egész országban híresnek számít. 

Dunaföldvár egy kicsit északabbra található. A Duna meleltt fekvő településen egy bronzkori földvár található. Ennek csak egy része, a Csonka-torony látogatható. A műemléket a '70-es években tárták fel, itt alakítottak ki kiállítást. A várostól még egy kicsit feljebb található Simontornya, ahol szintén egy várat tekinthetünk meg. Ezt 1270-ben építetettek, majd folyamatosan toldottak hozzá. Jelenleg Vármúzeumnak ad otthont. 

Somogy megye felé haladva Dombóvárra érünk, ahol megmártózhatunk a híres Gunarasi Strand- és Gyógyfürdőben. A vizet az 1960-as években találták és kezdték el hasznosítani. A víznek számos pozitív hatása van, hiszen alkalmazható néhány légzőszervi, szív- és érrendszeri elváltozásokban, de még bőrgyógyászati területen is. A várost viszont nem csak emiatt érdemes meglátogatni. Itt található a Fekete István Múzeum, illetve a Helytörténeti Múzeum is.

Jártatok már a térségben? Ha igen, akkor miket néztetek meg? Esetleg felkeltette valamelyik az érdeklődéseteket?

Három éve dolgozom. Nagy szerencsém volt, amikor gyakorlat közben azonnal fel is ajánlották, hogy ősszel visszatérhetek a céghez. Persze ez nem azt jelentette, hogy sosem néztem utána a munkalehetőségeknek. Egyetem előtt ugyanis egyszer már kikerültem a munka világába, akkor aztán voltak gondjaim. A legtöbb álláshirdetésben mit olvasunk? Elvárás: 3-5 szakmai tapasztalat.

A 20on.hu cikkei már számtalanszor megihlettek. Aktuális, értelmes, velős bejegyzéseket gyártanak. Nem cicomáznak, röviden és tömören fogalmazzák meg azt, amire néha még én sem vagyok képes. Legutóbb is egy hasonló irományról jutott eszembe, hogy milyen elvárásokat támasztanak elénk, fiatalokra. Nem az a gond, hogy egy felsővezetőtől elvárják, hogy több évnyi tudással rendelkezzenek. Ott a probléma, hogy fiatal legyél, lehetőleg ne pályakezdő, de ha mégis, akkor is rendelkezz minimum 3-5 éves szakmai tapasztalattal. Most komolyan? Hogyan szerezzük meg?

Jó esetben a középiskola után azonnal egyetemre megyünk, vagy szerzünk egy szakmát. Két éves képzés esetén minimum 20-21 évesek leszünk, ha alapképzésre megyünk, akkor pedig 22 évesek is elmúltunk. (Egyéb képzéseknél, mint az orvosi, még a 24-et is betöltöttük, bár esetükben nem gond a szakmai tapasztalat.) De akkor nincs csúszás, nincs ötéves középiskolai képzés, nincs semmi. Csak suli és suli. Aztán eszedbe juthat a mesterképzés, de akkor már rég gondban vagy. 

Alapesetben 25 éves korodig számítasz pályakezdőnek. Ha ezt a kort meghaladtad, akkor ugyanolyan munkavállaló vagy, mint bárki más. Ezzel csak az a gond, hogy 25 év felett nincs tapasztalatod, akkor előbb választanak bárki mást helyetted egy adott állásra. Hogy miért? Mert támogatást már nem kapnak utánad, ráadásul túl sok a macera a betanítással. 

Én 22 voltam, amikor lehetőséget kaptam, de még én is tapasztaltam, hogy sokan nem veszik figyelembe, hogy most jöttem ki az egyetemről. Tök természetesnek veszik, hogy főállásban dolgozol és mindent tudsz. De ez közel sincs így. Tudtam, hogy mi az a szerződés, de megírni egyet? Iktatni? Érkeztetni? Megrendelőt gyártani? Leszervezni egy 500 fős rendezvényt? Ezek egy része ismeretlen volt számomra. Nagy szerencsém volt, hogy a közvetlen főnököm tisztában volt azzal, hogy fiatal vagyok és valahol el kell kezdenem. Sokszor beledobott a munka közepébe, de el is mondta, hogy azért teszi, hogy meglássa, miként boldogulok. Ott volt mindig, ha szükségem volt egy kis segítségre, de ezzel nem mindenki volt így.

Cégen belül sokszor előfordult, hogy nem értették, mit nem tudok ezen? Hiszen itt voltam gyakorlaton, nekem ezt tudnom kéne. Ahha, hogyne. Még valami? 

Nem mondom, hogy mindenhol így van. Sőt, tisztában vagyok vele, hogy nagyobb városokban kevesebb a probléma. De az biztos, hogy fiatalon munkát találni nem könnyű művelet, főleg nem most, a koronavírus idején. Nem csak a friss diplomások kutatnak lehetőségek után, hanem több százezer magyar ember. A legtöbb esetben a hirdetéseknél továbbra is ott szerepel a 3-5 éves szakmai tapasztalat, mint elvárás. Tehát huszonévesként versenyezhetsz az idősebb korosztállyal, akiknek nagy szükségük van az állásra, hiszen már hónapok óta munkanélkülinek számítanak. De vajon mennyi esélyed van?

Őszintén szólva nem sok. Az ismerettségi körömben is van, aki most végzett és próbál munkát találni, de szinte esélytelen. Sem én, sem sok korombeli nem számít válogatósnak. Szerintem az intelligensebb társaim már elfogadták, hogy ugyanúgy a gödör aljáról kell kezdeniük, ahogy az régen is volt. A létrát meg kell mászni, csakhogy szinte már az első fokra is lehetetlen feljutni. 

Vállalj el több mindent. Muszáj tapasztalatot gyűjteni, mégha azt adminisztrációval vagy gyári munkával is kezded. Persze szakmádhoz igazítva. Lehet önkénteskedni, online munkát elvállalni. Szinte bármilyen lehetőséggel élni kell ahhoz, hogy a mai világban boldogulni tudj. Aztán jönnek az ajánlatok és az állások, csak nem biztos, hogy ha rágörcsölsz, akkor azonnal találni fogsz. Főleg nem most és, ha nem Pesten élsz. Lépj ki egy kicsit az álomvilágodból, hogy diplomád van és innentől nem kell megdolgoznod a lehetőségekért és a pénzedért. Ez nem így megy. Attól, hogy papírod van, nem vagy több, mint a társaid. Lehetséges, hogy az oklevéllel nem rendelkező 35 éves sokkal többet tud nálad, mert már van egy kis élet- és munkatapasztalata. Fogadd el, ha egy munkatársad vagy egy idősebb ember tanácsokkal lát el. Ne háborodj fel, ha elmondja, hogy nem jó, amit csinálsz. Sokat kell hallgatnod, nem te vagy a legjobb és a legokosabb. Sőt, valószínű, hogy egyelőre te vagy a legtapasztalatlanabb, akinek még rengeteget kell fejlődnie.

Magamból kiindulva, három év alatt mérföldeket fejlődtem. Bár én egy két éves képzést végeztem, majd azonnal munkába is álltam, közben levelezőn végzem az alapképzést. Ezt remélhetőleg januárban be is fejezem. Nem volt egyszerű, hiszen a cég nem támogatott sem pénzügyileg, sem szabadságok terén. Az elmúlt három évben szinte egy napot sem tudtam úgy igazán kivenni, hiszen tudtam, szükségem lesz még rá a pénteki és szombati iskolai napok során. Arról nem beszélve, hogy nem keresek sokat és az első négy félévet ki kellett fizetnem. Szóval, ha bárki azt hiszi, hogy ezzel a módszerrel egyszerűbb lesz az élete, akkor el kell keserítenem. Annyi előnyöm van, hogy 25 éves létemre hamarosan lesz egy diplomám és rendelkezem három éves szakmai tapasztalattal. De azt is tudom, hogy így sem fognak hozzám vágni álommunkákat.

Fejlődnünk kell és elfogadni, hogy bár a helyzet igazságtalan és szinte teljesíthetetlen, de máshogy nem jutunk előrébb. Régen sem volt egyszerűbb magasabb pozícióba kerülni és sajnos most sem az. Tudom, hogy 3-5 év rengeteg idő, amit elvárnak, viszont a helyzeten nem tudunk változtatni. Alkalmazkodni kell, valamilyen megoldást találni, hogy suli végével is legyen tapasztalatunk. Fentebb írtam is pár tippet, de a diákmunkák, nyári lehetőségek is sokat dobnak az önéletrajzokon. A lényeg, hogy lássák: ti igenis hajlandóak vagytok dolgozni akár szabadidőtökben is. Lesznek cégek, akik elfogadják, hogy kezdő vagy és segítenek beletanulni az életbe, de összességében neked kell megvívnod ezt a harcot. Hiába várnak el tőled, sokat egyedül te tehetsz azért, hogy előrébb juss. 

A nyár egyik legkedveltebb zöldsége a cukkini. A finomság a tökfélék családjába tartozik. Színe lehet zöld és sárga, mintája pedig csíkos vagy foltos. Fogyasztása történhet nyersen, főzve vagy simán párolva is, mindenhogy különleges és ízletes. Fő szezonja június végétől szeptember elejéig tart, de fagyasztóba téve egész évben élvezhetjük az ízét. 

A cukkini 95% vízből áll, így tökéletes vízpótlásnak a forró nyári napokon. Az ásványi anyagok közül a mangán, a magnézium, a kálium, a kálcium, a réz, a cink és a foszfor található meg benne, de vitaminokban sem szenved hiányt, hiszen A, B1-2-6-9-et is tartalmaz. Mindezek mellett pedig ne feledkezzünk meg a folsavról és az élelmi rostról se, hiszen ezekben is igencsak gazdag. 

Érdekesség, hogy vannak olyan európai konyhák, ahol a virágát is hasznosítják. A franciák és az olaszok kecskesajttal, fűszerekkel és paradicsommal tálalják a zsiradékban kisült finomságot. A cukkini termését kétféle formában szoktuk leszedni. A kisebb és keskeny darabok tökéletesek salátába, cukkinispagettinek, a nagyobb darabokat pedig rántani szoktunk, illetve sokan főzelékként is hasznosítják. Ebben a bejegyzésben hoztam nektek pár receptet arra az esetre, ha túl sok lenne már a cukkini és nem tudtok mit főzni belőle.

Az első nagy kedvencem a cukkinifőzelék. Sokan mondják, hogy egy és ugyanaz, mint a tökfőzelék. Ez közel sincs így. Aki igazán szereti mindkettőt, az tudja, hogy van különbség a két zöldség íze között. A cukkinihez én előszeretettel adok fokhagymát, de persze a megszokott kapor sem maradhat ki a receptből.

Egy fej vöröshagymát meghámozunk, majd apróra felszeleteljük. Mehet egy lábosba egy kis olaj társaságában. A hagymát üvegesre pároljuk, majd mehet egy kis pirospaprika. Ezt követően jöhet a lereszelt cukkini. Ha nem túl öreg, akkor nyugodtan készítsük el a héjjával együtt. Ehhez jöhet a tej, amiből annyit szükséges hozzáadni, hogy ellepje a reszelt cukkininket. Egy kicsit úgyis össze fog menni, így biztosan elegendő lesz a folyadék. Ehhez mehet a só és a bors, majd felforraljuk. Nem kell neki sok idő, hiszen bugyogást követően 10 percen belül nagyjából már jó is lesz. Addig előkészítjük a tejfölös-lisztes habarást. Ha már majdnem megfőtt a cukkini, akkor mehet hozzá a kapor, illetve szinte azonnal önthetjük is a habarást. Ezt még összeforraljuk egy kicsit és már le is lehet zárni. Azért is ekkora kedvencem, mert nagyjából fél óra alatt megvan, mégha nincs is előre lereszelve a zöldség. Egy kis kenyérrel, frissen sült zsemlével, maradék fasírttal tálalhatjuk is. Isteni finom!

Tavaly hatalmas kedvencemmé vált a könnyed cukkinikrém. Az esetek nagy részébén sósat reggelizem, általában szendvicset. Ezt viszont mindenféle formában. Tojáskrém, tonhalkrém, hummusz, körözött, de még avokádókrém formájában is sikerült megtalálnom a megfelelő receptet. Nyáron még könnyedebbre szoktam venni, így többször készítek zöldségkrémeket, mint a padlizsán-, a zöldborsó, vagy épp a spenótkrém. Most viszont a cukkininek van itt az ideje, így elhoztam nektek a legjobb cukkinikrém receptemet.

Hozzávalók:

• 1 cukkini
• 1 vöröshagyma vagy két újhagyma
• 1 kis fej lilahagyma
• 1 paradicsom
• 1 kápia paprika
• őrölt pirospaprika
• olaj
• só
• bors
• friss fűszerek változó arányban (oregánó, bazsalikom, tárkony)

A krémet nagyon egyszerűen és gyorsan el lehet készíteni. A cukkinit elfelezve tepsibe tesszük a paprikával együtt. Mehet is be a sütőbe nagyjából 180-200 fokon egészen addig, amíg a paprika el nem kezd pirulni. Közben elkészítjük a hagymás részt. Ehhez összeszeljük a vörös- és a lilahagymát, majd egy kis olajon megpároljuk. Mehet hozzá egy kis őrölt pirospaprika, majd a paradicsom. Kicsit összefonnyasztjuk azt is, majd hozzáadjuk a sót és a borsot, illetve a fűszereket. Mivel a cukkinihez szinte bármi jó, így nem írok konkrétumot. Ki-mit szeret, tegyen hozzá bátran. 

A sült cukkinit és a paprikát hozzáadjuk ehhez a keverékhez, majd egy kézi botmixer segítségével összepürésítjük. Egy lábosban egy kicsit még összeforraljuk, ha szükséges, akkor tovább ízesítjük. Kihűlt állapotában fogyasztható is. Szendvicsek, mártogatósok alapanyagaként tökéletes, de tortillába, hamburgerbe, tészták szószaként is tökéletes. 

Tipp: Ha túl sok maradt és már nem tudjátok felhasználni, akkor egy kis forralást követően egy tiszta üvegbe télre is el lehet tenni. A tetejére mehet egy réteg olaj, így biztosan eláll még télen is.

A cukkini következő formája a töltött verzió. Ennek többféle változatát szeretem és fogyasztom. Van, amikor hússal, van, hogy sajttal vagy tojással. Hogy kedvezzek a vegánoknak is egy kicsit, most egy gombás verziót hoztam nektek. 

Hozzávalók:

• 1 cukkini
• 250 g gomba
• 1 vöröshagyma
• 130 g hajdina/kuszkusz
• sajt/vegán sajt ízlés szerint
• petrezselyem
• olaj
• só
• bors
• tárkony
• tejföl/vegán tejföl

Elkészítés:

A cukkinit hosszában ketté vágjuk, kiszedjük a belsejét. Elkészítjük a tölteléket, amihez felaprítjuk a hagymát és a gombát. Mielőtt ezeket elkezdenénk megpirítani, feltesszük főni a hajdinát vagy kuszkuszt. Ehhez kb 100-130 g gabonát használunk, amihez másfélszeres vizet használunk, illetve egy kis sót vagy vegetát. Amíg ez elkészül, addig egy kis olajon megpirítjuk a hagymát, majd mehet rá a gomba, a só, a bors és a tárkony. A gomba gyorsan megpuhul, így mehet is hozzá egy kis tejföl vagy vegánföl. Amint elkészült, mehet is a cukkinibe. Ennek az aljára először egy kis hajdinát vagy kuszkuszt teszünk, majd jöhet a gombás töltelék. A tetejére pedig reszelhetünk egy kis sajtot. A sütőbe tésze viszonylag hamar, nagyjából 20 perc, fél óra alatt elkészül. Nézegetni kell, nagyon függ attól, hogy mennyire friss a cukkini. 180-200 foknál magasabb hőmérsékleten nem érdemes sütni, mert megég a sajt. 

A sütőből kivéve a maradék petrezselyemmel még megszórhatjuk. Könnyű ebédnek vagy vacsorának is kiváló.

Ki ne szeretné a tésztát? Cukkinivel kiegészítve laktató, egészséges és még alakbaráttá is válhat. Ha a cukkinit nem a szószhoz keverjük, hanem tésztaként tálaljuk, akkor szinte nulla szénhidrátból is kijöhetünk. Ez a recept viszont nem erről szól, de szükség szerint átalakítható.

Hozzávalók:

• 1 cukkini
• 250 g tészta
• 250 g gomba
• 1 vöröshagyma
• olaj
• só
• bors
• tárkony
• tejföl/tejszín

Elkészítés: 

Első körben kifőzzük a tetszés szerinti fajtájú tésztát. Ez lehet spagetti, penne, masni vagy bármilyen tészta. Míg a tészta fő, elkészítjük a szószt. Ehhez egy cukkinit, egy vöröshagymát, 250 g gombát összeaprítunk. A hagymát egy kis olajon megpirítjuk, majd jöhet rá a cukkini és a gomba. Sóval, borssal és tárkonnyal ízesítjük. Ha már majdnem elkészült, akkor mehet hozzá egy kis tejföl vagy tejszín - ki mit szeret használni. Végezetül összekeverjük a tésztával és már tálalhatjuk is.

Mióta dolgozom, próbálok változatosabban étkezni. Ennek az lett az eredménye, hogy érdekes összeállításokat kreáltam magamnak. A cukkini saláta alapja a grillezett/sült cukkini. Ehhez nekem "csak" egy régi retro melegszendvics sütőm van, amiben könnyen elkészítem a szeleteket. Ehhez igazából bármit keverhetünk, hogy egy igazán laktató salátát kapjunk.

Hozzávalók:

• 1 cukkini
• 1 újhagyma
• 1 avokádó (elhagyható)
• 150 g fetasajt
• 1-2 paradicsom (vagy lehet koktél is, akkor értelemszerűen többre van szükség)
• rukkola
• só
• bors
• olaj
• fűszerek (oregánó, bazsalikom)
• ízlés szerint: tojás, sonka, csirkemell

Elkészítés:

A cukkinit szeletekre vágom, majd egy kis fűszer társaságában meggrillezem. Amíg elkészül, összevágom az újhagymát, a fetasajtot, a paradicsomot és az ízlés szerinti egyéb fehérjeforrásokat. (tojás, sonka, csirkemell) Egy tálba öntöm őket, hozzáteszem a rukkolát, a sót, a borsot, a fűszereket, majd mehet az elkészült cukkini. Egy kis olajjal meglocsolva tökéletes nyári vacsora.

Ne feledkezzünk meg a megszokott ízekről sem. Idén is készíthetünk cukkinitócsnit, ami kukoricás rizzsel lesz az igazi. De ki is ránthatjuk a zöldséget, vagy süthetünk belőle rakot változatot is. A kreativításunknak csak a képzelet szabhat határt. Ha elkészítitek valamelyik finomságot, akkor ne felejtsétek el elküldeni nekem emailben, facebook üzenetben, vagy akár itt is. 

Kellemes főzöcskézést kívánok!